A hatvanas években
gitárral énekeltem,
a színpadra kiléptem,
sikert büszkén viseltem.
Ott álltak az angyalok,
vékony hangom csak dalolt,
s Lucifer, ki elbukott
tűzszíve is zakatolt.
Vízi táncsor vezetője
a Medúza ördögfi,
nehezen viselhette,
engem szeret...
Felvonult a pokoltár,
elől kullog öreg pár,
kancsal és púpos ördög
és neje, a bűzös dög.
Háta mögött kavar
mini szoknyában a badar
főördögnek leánya,
hajbókol neki fránya
denevér formájában
Atalléf tűzpompában,
követik őt a démonok,
vén aszott kujonok.
Főördög vizet...
Különös, magányos bárkám
hánykolódik a pöcelében.
Errefelé nincsen Ararát-hegye,
olajág sem zöldül új Időknek,
a békegalambok kielégülten heverésznek
a begyükben dagadt odalökött napi kenyértől.
Egyre erősebb az orrfacsaró bűz,
a halál és dögök aratnak dicsőséget.
A patkányok építik a...
Hatalmas lélek az egész világ,
s a közepén ülök én egyedül.
Homlokomon fekete nyíl a ránc,
súlyos teher emészt rég legbelül.
Ragozgatnék Veled: én szeretlek,
Te szeretsz...de feltör a zokogás.
Nem értem, nem érzed, hogy kedvellek?
Egyetlen szó kell, egy...
Szép emlékek és gyermekkor,
emlékezem rátok,
rám adtátok minden vasárnap
ünnepi ruhátok.
Hatalmas fagy, méteres hó
akadály nem volt,
hócipőmben vígan jártam,
soha nem csúszott.
Énekszóval köszöntöttünk
minden szép napot,
diafilmen felolvastam,
mit régmúlt hagyott.
Példát adott...
Mámoros hajnalon az ablakhoz léptem,
az álmos nagyvilágra csak tompán néztem.
Egy emlék suhant, mint fán rebbenő levél,
az egész mindenség ma csak rólad beszél.
Meglepetés várt rám, levelem érkezett,
szívem vad-kalimpált, kedvem is feléledt.
Érzelem, te kegyes óriás...
Badacsonyi Kéknyelűt ittam én az este,
nemes kedves vendégsereg, itt van a beste,
fejembe szállt, nem azért mondom, de tart a bál,
vidám szüretet ünnepel minden kedves pár.
Hárslevelűt kóstoltam, cukra ezer édes,
eszembe jutott, feleségem milyen éhes,
kívánja a sültet, malacnak...
Sétáltam régiségeket mustrálva,
íróasztalokat, vitrineket csodálva,
s megláttam őt ólom súlyon állva,
fényképezőm felkaptam, néztem rája.
Hat éves voltam, iskolába mentem,
teremnél filcből váltócipőt vettem,
az osztály felvikszelve fényességgel,
mintha olajon léptem volna...
Hatalmas az ember-elme,
még dicsőbb az ember-szív,
titkos világ remekelne,
ha hozzá méltót előhív
teremtői hatalommal,
írótollal, ecsettel,
sötét titkos tudománnyal,
vagy bármilyen fegyverrel.
Mégis kevés felfogásra,
rejtély-világ titkos itt,
rájönnék a csodáikra,
igazsága...
Hiúságod legyezgettem szüntelen,
a szerelmes asszony szívemmel ébredt,
érted, s miattad szerettem a bércet,
míg a földön tartott a vég-küzdelem.
Hálát zengtek a rigók a réteken,
füttyük jelzett, igaz érzés feléledt,
csoda történt, a boldogság...