Versek

    Valami elromlott, bűnössé vált a föld, halál-csókot lehelt minden sötét göröngy. Termékenység nője, Innin a bajt látta, Neti kapuőrhöz al-kapuhoz hajta.   Mély erdőbe lépvén bánatos mosollyal ostor'zott mindenkit - sok bűnös elinalt -, éles szögbe lépett, teste is sebes...
       Istenek, istenek, miért hagytatok el engemet? Istenek, istenek, minden időtől elpöröltetek? Istenek, istenek, mikor veszitek észre, hogy éltem, minden szerepet kijártam, s senki sem kegyelmezett? Istenek, istenek,  miféle rongyos ruhát...
    Simabarában kezdődött talán szórakoztató gyönyör-művészet, táncos, költő, énekes a leány, méhében szikrázik nap-hevület.   Gésánk az édeni kertben sétál, hol virágzik rózsa és barackfa, a pompázatos lélek-folyóján kultúra, japán férfi hallgatja.   2014. szeptember 22.
     „A többi: játék! bolond, noha véres, vad játék olykor, melyben a szegény, méla gyermek szédülten, ütlegek közt ing, míg el nem jő Apja, s kézen fogva el nem viszi...ing, mint a báb dülöng bizonytalan színpadán.” Babits Mihály: Jobb és bal   Kohut...
    Karl Hubbuch német festő rajza alapján   Papagáj orrú pletykafészek híreit hallgatják szájtátva,  gúvadt szemekkel: Pinokkió hazudós orral, vasorrú bába arccal, buja, tágult orrlyukkal, mint torzulásai az emberi hasonmásnak, jellemtelenségek,...
        Múlt roncsszirmain legelészve káoszban utaznak, ropognak a gondolatgyilkok, dúl a háború, lobognak testek körül a hús-égető fátyoltitkos tüzek, körülölelnek a lángcsóvák, égből lopott átkok. Dzsungel sűrűje megannyi fekete mágia, teremtődnek a...
    De jó is lenne egyszer hófehér karácsonykor, ha egy patyolat házikóban élne a jobb kor, hol a szomszédokat összefogná a szeretet, míg kinn a fagyban jéggé dermed a friss lehelet!   Mindenki aludná szépen megérdemelt álmát, a biztonság, áhítat fogná a csend két szárnyát és a...
    Búcsúztál az örök-élettől Mécs nevű fáklyavivő harcos, tudván, kijelölt, s járt utadat premontrei papi  múltadat a század már nem minősíti új humanista csendes szónok.   Megszeretni rejtett szíveket,  mint anya imádja gyermekét, lépkedni letűnt...
    Bomladozik a vastrágya illata, elméletek részegülten kering'nek, megdermedten, rájuk bámulva nézek, történelmet írtak bús évek óta?   Megcsendül harang és mulatós nóta, tapsvihar arat, sorsmorzsákat szednek, Benned a múlt dalai ünnepelnek, nincs itt kegyelem, bérük a...
    Kokas Kata volt ám igazi tehetség, mellette lemaradt a fals hang, a restség, nem csak szorgalmas volt, szelíd házias lány, hangja olyan égi, maga lett a talány.   Róka Kázmér látta Kata nagy szépségét, meghallotta hangja szelíd reménységét, szerelmes lett szívből, udvarolni...
<< 40 | 41 | 42 | 43 | 44 >>