- Béééla! Képzeld, az egyik szerencsétlen sorsú barátnőm mesélte, hogy legelső versét a kilencvenes években, mely az egész titkos feszületes életéről szólt, hetvenhat forinttal fizette ki a helyi sajtó. Annyi volt a honoráriuma.
- Fájdalomdíj a várostól? Hogyan is lehet megvásárolni...
- Béééla! Holnap lesz a felolvasói est, kiválasztottam a verset, amit el akarok mondani, hallgasd meg, kérlek!
- Halljam, drága Vilma!
- Petőfi Sándor: Falu végén kurta kocsma
- Te a nép fiának nevében akarsz verset olvasni, drága Vilma? Hol vagyunk már ettől? Méghogy -fi, hazafi!...
- Béééla! Telefonált a lányunk, hogy itthon akarja a kezét megműttetni!
- Adnak neki szabadságot?
- Nem, fel akar számolni mindent, hazajönni, míg megműtik.
- Lehetetlen, Vilma, mert akkor nem tud megélni és fizetni az orvosi költségeket! Az Uniós kártya nem vonatkozik, csak sürgős...
- Béééla! Klárikáék meghívtak minket szilveszterezni! Te jól érezted tavaly magadat a férjével, de én abban a nagy társaságban nem leltem a helyemet!
- Tudom, drága Vilma! Elsodortak minket az események, az, hogy a nők és férfiak külön váltak. Ti beszélgettetek, én meg kénytelen...
- Béééla! Mit jelent neked a karácsony?
- A családi összetartozást, a szeretetet, a tisztaság fehérségét, az áhítatot...
- Ez mind csodálatos, de már sokan felismerték, hogy az év minden napján így kellene élni.
- Amit mi meg is teszünk, drága Vilma! Volt olyan valaha, hogy haraggal...
- Béééla! Hallottad, mi történt Évikével?
- Csak annyit, hogy kórházba kellett mennie, veled beszélte meg telefonon a múlt héten, mit vigyen magával.
- Megerőszakolták!
- Biztos, hogy erőszak volt? Hogy történt a dolog? Mert ha erőszak, akkor feljelentést lehet tenni!
- Nem lehet,...
- Béééla! Miért bámulnak rám az emberek az utcán, villamoson annyira? Zavaromban a földet nézem, mindig azt hiszem, valami nem stimmel rajtam. Már kisebbrendűségi érzetem van...
- Nem tudod, Vilma, mit néznek? Nem is sejted?
- Nem, el sem bírom képzelni!
- Hát azt nézik, hogy szép...
- Béééla! Mit gondolsz, mennyi pénzt adjunk a nővérem két gyerekének?
- Pénzt? Pénzen akarod megvásárolni a szeretetüket?
- Tavaly sem örültek a kézzel kötött pulóvereknek, pedig több, mint egy fél évig készítettem őket. Csak huzigálták a szájukat és alig akartak odajönni...
- Béééla! Most találtam meg a leveledet, amit akkor írtál, amikor udvaroltál...
- És?
- Azt írtad, egyetlen pillanatig sem tudsz nélkülem élni.
- Ez kölcsönös volt, drága Vilma, s most is igaz, hogy hiányzunk egymásnak, sőt minél tovább élünk együtt, annál erősebb a hiányérzet, amikor...
- Béééla! Azt írja ez a könyv, hogy kékszakáll nemcsak elcsavarta a nők fejét, hanem meg is ölte őket!
- Igen, Vilma, teljesen semmi sem vált bizonyítottá, tény, hogy a hölgyek eltűntek és az is tény, hogy valamennyien megbíztak benne.
- Akkor jó gyerekkoruk lehetett! Vagy nem függ...