Egyre győzködöm
halálra váró lelkemet:
„magad vagy kit restellsz összerakni
s a tépett dallam lépte belőled szakad ki”,
hát állj ki ellenségeiddel szembe,
hogy meghátráljanak, visszavonják hatalmuk,
hogy végre felállj, és mondj igazat
minden hazugnak és árulónak.
Összetört...
Mézzel bevont tisztaság,
fényben termett bölcsesség,
örömhozó csendesség,
halhatatlan dicsőség.
Elmélyülten lépkedem,
kezemből peregnek
aranyló levelek,
a természet csodája,
a pihenésre térés
halk megnyugvása
visszahozza a régmúltat,
mikor a lélek, érzelem, értelem
harmóniája...
Ünnepel a szívem naponta,
akkor is, ha a világ ronda,
súlyával sárba dönt, megemészt,
orcámra rányomja a penészt,
keresztjét cipelem szüntelen,
ember itt nem élhet bűntelen,
szívem a fogságból küld imát.
Valaki oldja a rabigát?
Szeretet életnek a neve,
szerelem jövőmnek...
Lebegek.
Halál és élet közt.
A halál elfut tőlem,
bár nincs frigyünk,
az élet fogva tart...
iszonyat.
Tükörben emlékek
tehetséges, zenész, dalos Én,
aki naponta többször énekelte
- mikrofonnal kezében -
"ki a legszebb a világon... a Katika.
Gyönyörűségeim a szépség,...
Fotó: A boldogság kapuja
Megszültél engemet kedvesem,
azóta kedvemet keresem,
boldoggá tenni nem tudtalak,
választnak minket a nagy falak.
A terhed hatalmas, letetted,
engem nem cipeltél, feledted
a kínok keresztjét cipelőt,
ki várja álmában éltetőt.
Halálból keltem fel, itt...
Egyetlen kegyetlen nap és ítélet,
világosból sötét, nincs már szabadság,
elesett örökre a magyar Nemzet,
káosz a sorsa, mindenütt zavartság.
Aradi vértanúk, ti tizenhárman,
Golgota feszületen a sorsotok,
szívetek hazáért vérzett, s tűrt bátran,
lelketekért most imákat morzsolok.
A...
A szívem egy mimóza kisvirág,
sértésre összezárul, bánatos,
mint akit titkos féreg foga rág,
mindenki nagy kínjában járatos.
Örülni és vidulni kellene
mindenik szép hajnalon naponta,
hisz olyan a mimóza kelleme,
kivirul, szeretetét széthordva.
A Szépség tükröződik, világít,
fájdalom és...
Tiszta dallá válva
szállnék szellőként a világban,
s az ezerszínű sokaságban
meglelném fényhajú szerelmem,
ki világít a sötétségben.
Szívéhez szól az énekem.
Együtt borzongunk,
játszunk és kacarászunk,
lelkünk boldogan ölelkezik.
Hallgatózom, lágy hangja megérint,
neszez és...
Hiába a szó,
bedugott fülek, vak szemek
képtelenek megérteni.
Igazság, ott vagy valahol
az út végén,
s lesz enyhülés
az áldozatnak,
egyszer véget ér?
Nincs ki hirdetni ítéletet
házak tetejéről,
végtelen időhúzástól
nem perel az ég.
Irgalma legyen embernek
a Földön,
békessége
a...
Szememmel még soha nem láttam,
éreztem millió meteort,
amikor jövőmet s szerelmet vártam,
a sötét csillagpor arcul szórt.
Izzadtan eszméltem, tán végem,
arcomon csillogtak a bátrak,
váratlan és sok gonosz vendégem
ideggé vált bennem nagy gátnak.
Csillagok hullása...