Versek

    Ázom és fázom. Ónos eső mossa arcomat, a fagy jóskristálya nem mutatja jövő-utamat. Hatalmas mennydörgés a csend, mely körülvesz, gerincemnél nem jellemhiány, villám mételyez. Csámpásan rovom emlékek között napjaimat, remeg a láb, akár a szív a történtek súlya alatt. Voltál békesség,...
  Pasticcio   „Reggelre én már messze futok S bomlottan sírok valahol: „ a sírban egyedül én állok, vonat sehol sem zakatol.   Rájöttem, teherként nélküled felgyorsult az elmúlás, tetemként itt várok, s szívedet kokettáltam, ez nem vitás.   Mentségem...
    " Egy találkozásnak -azt hiszem, minden találkozásnak- előélete, előtörténete, az ismeretlenből való eredője van, akkor is,ha nem tudunk róla."    Minden találkozásnak van célja és oka. Jönnöd kellett, drága, emlékezzem, móka örömteli élet rám is várhat...
    Pár éves lehettem csupán, a fiúk lépre csaltak, eper csábított Kunné fáján, felmásztunk rá, mi bátrak.   Eszegettük vörösséget, kuncogott a mindenség, kislány óvta csíny tevőket, erünkben nőtt az egészség.   Jött is Kunné seprűjével, a fiúk leugrottak, közeledett...
Nézem sokáig a halkan tikk-takkoló órát én leszek a percmutatója s elindulok újra és újra Nézem sokáig a halkjárású órát én leszek a percmutatója s elindulok újra és újra Közben rád gondolok s hozzád röpít a szárnyas öröm Poraidból hogy újjászüless ilyen egyszerű mágia már Kohut Katalin...
    Érted, miattad éltem még két évet, hosszabbítottam szenvedésem, miért, jobb talán, ha nem érted, mert tiszta dal a szívemből ünnepelt. Érv elegendő, a harmónia és értelem, ennyi a magyarázat az okokra, mindennek vége, magam már nem lelem. Felmennék a legmagasabb hegycsúcsra, hogy...
    "Vagy ők a valóság, vagy én és a történetem: a kettő kizárja egymást."  (Szántó T. Gábor)   Valóságos történelmük van? Rajzok, meseszereplők, regényhősök, elfelejtette őket fiókba zárni a  Teremtőjük. Járnak, házasodnak, testük aránytalan. Bábok,...
    Emaileztünk napokon át, kopogtad szívem udvarát, mesélt a szél,   azt súgta: szerelem érkezett, tágra nyílt minden ékezet, szeráj, s a háj,   olvadtam, mint mikróban vaj, posztom lett ezután duhaj. Talány e lány,   valóságban kívántalak, fészbukon, ha...
      Várlak tárt karokkal, hívlak szüntelen, szomjazom a csókod, szeretlek kedves, mint mező virágán harmat megterem, úgy borítsd be testem, mely még szemérmes, akár egy szűz margarét', titok-leledzem, hét fehér szirmom véd, szemezek nappal, örök pecsétem légy...
    Gondokkal teli szívem, tenyerembe fogom fejem, a súly alatt megroskadom, lábam a homokba hatol.   Könnyem pereg, zokog lelkem, hallgatásod üres verem, beleestem, nyújtom kezem, szereteted nem emel fel.   Daru madár tenger felett repíts el az...
<< 36 | 37 | 38 | 39 | 40 >>