Versek
Országos kéktúrára készültünk egy hajnalon,
a Zempléni-hegység alá utaztunk kisvonaton.
Harmatos fűszálakon lépkedve szálltunk,
szívünk a méltóságok előtt mélyen kitártuk.
Mély lélegzettel szívtuk tüdőnket tele,
s mire véget ért a hegyi útnak a fele,
már lankadtunk, jót...
Töviskoszorús szívem vándorol,
egy labirintus mélyén esdekel,
szabadságért, szépségért araszol,
már régóta egy helyben vesztegel,
a jelmez-sokaság feldarabol.
Szalagon írva: hosszútáv-futó,
kék a színe, jutalmam feszület.
Nem jó, ha a kufár írástudó,
írja iszonyt, oda a...
Kis szirmát kibontva álldogál,
nézem én, csodálom, s remélek,
tán eljön az idő: nem félek,
szívemről könnyem nem csordogál.
Hóvirág, a titkot súgd nekem,
lesz jövőm, megmarad tisztaság,
lesz igaz, őszinte, hű barát,
csak kérlek, fogd meg a két kezem!
Te hóban fehérlő...
Sért a némaság,
kérdőjelek úsznak a fényben.
Levedlettem örök-asszonyi
lila ruhámat.
Erőtlen a lét.
Őszülő szálak
gesztenye hajamban.
Öntudatra ébredés...
Ígérd meg, megvársz
a jövőben!
2016. február 1.
Kupolád az embert nem védte meg, hazám,
koldul a tisztaság, a szűz portéka lett,
kamatot a szívre vetette csőcselék.
Oda a becsület, eltemettem apám,
a nincstelen keres egy árva szegletet,
feszület és szégyen a bőrömbe beég.
A gyönyörű nyelvem...
Erich Fried: UngewiB
Ich habe Augen
weil ich dich sehe
Ich habe Ohren
weil ich dich höre
Ich habe einen Mund
weil ich dich küsse
Habe ich
dieselben Augen und Ohren
wenn ich dich nicht
sehe und höre
und denselben Mund
wenn ich dich nicht küsse?
Erich Fried:...
William Blake: Infant Joy
'I have no name;
I am but two days old'.
What shall I call thee?
'I happy am,
Joy is my name'.
Sweet joy befall thee!
Pretty you!
Sweet joy but two days old,
Sweet joy I call thee:
Thou dost smile,
I sing the while,
Sweet joy befall...
Mondd, kedves, meddig tart a tél?
Álmos a végtelen csend,
hideg selymével betakar.
Száműzött én lelkedből...
csillagporom fújom feléd.
Rianásra eszmélek,
megtörik az érzés,
ömlik a tisztaság
szívemből szívedbe.
Jégvirágod felolvasztom,
fagyos hallgatásod megtöröm.
Mondd, édes,...
Énekeltem rólad sokszor nagyon sokat, harmatos volt két szemem.
Szívemben léteztél, bennem ébredeztél, emberség kinyílt nekem.
Felvirradt tavaszom, vágyamat szavalom, szerelmedet meglelem.
Itt vagy már kedvesem, hangod az ékszerem, lángol velünk a zöld...
Nem volt szerelem,
csak ragaszkodás és megszokás.
Fájdalom, a hiány emészt.
Most is bízom benned,
bár nem értettük soha
egymás gondolatait,
ez volt a távolság.
Megbántam a szavaim,
feldolgozni képtelenség
a velem történteket.
Könyörögve kértem
külön leveleket...