Ezüst tájon téli szél-álom
borul az észre és érzékekre
álom-kapu tárul incselkedve:
izzó csillag, dermedtté válón.
Az édes vágy hűs és céltalan
jelenlét-nélküli megízlelés,
hangtalanul sugárzó jégbe és
fénybe fagyaszt szökőkutakat.
Kohut Katalin fordítása