Medve Herceg emlékére
Szívembe írtad nevedet,
ahogyan szólítottál,
melegség ölelt át.
Csodáltalak az igazságért,
becsületedért, tiszteletedért.
Tanítottál, Mesteremmé váltál,
vigyáztál rám féltőn és óvón.
Tegnap ismét Hozzád készültem,
mert hiányod felsikoltott,
ahányszor Rád gondoltam.
Megállt a hű szív örökre,
megdermedt szikla-tested.
Nagyon szeretlek
most és mindörökké!
2013. október 8.