Kohut Katalin: Tavasz

 

 

Március a hónapom,

elenyészik gond és bánat.

Jégszívembe cikáz a fény,

talán felenged,

tüskék hullanak,

s tűpárna lyukak hegednek.

Íriszem csillogó zöldben tárul,

s szemgolyóm szerelmes...

a fákba, a megújuló világba.

Ember, csak nézz rám,

meztelen tekintetem

üzeni a túlélést!

 

2016. január 9.