- Béééla! Miért mondják, hogy aki szeret, azt viszont szeretik, amikor a gyakorlatban ez nem teljesülhet?
- Vilma, hogyne teljesülne...
- Én úgy értem Béla, hogy ha távolról szeret valaki, az imádottja nem biztos, hogy érzi, nem biztos, hogy viszonozza.
- Bizony, volt ilyen sok a történelem során. Itt vannak például a múzsák. Azt hiszik sokan, hogy könnyű dolguk volt a régi költő dalnokoknak, holott legtöbbje szenvedélyesen szerelmes volt, de csak plátóian. Ez is a szerelem egyik vállfaja, viszont a legfájdalmasabb, mely főleg teljesületlen vágyakból áll. Érdekes a szerelem, mert legtöbbször az ideál kivetülése, annak az ideálnak, amit a szív őriz, mint kiegészítő párja képét. Nem csodálom, hogy ezek az érzékeny férfiúk nem lelték meg a földön életük párját.
- Ha meglelték is Bélám, nem voltak boldogok. Ott volt Petrarca, egész életében lángolt Lauráért, pedig nem is ismerte valójában. Ha beteljesül a kívánsága és elérte volna a földi szerelem, lehet, hogy hamar véget ért volna a közös életük. Pedig akkor még nehezebben ment a válás, ilyen indokkal nem is lehetett megszüntetni a házasságot, hogy elhidegültek egymástól.
- Boldogtalanság szülte a legtöbb gyönyörű remekművet. Shakespeare nem véletlenül álmodta meg a szerelmet tragikusan. Igaz, akkor olyan kort éltek, nem szabad volt ellenséges családoknak házasodniuk egymással, kötötte őket a vér törvénye. Lehet, hogy van igazsága vér szerint a törvényeknek, mert nem szabad hagyni megengedni, hogy egy nemes lelkű család egyszerűen kihaljon, vagy összeházasodjanak tagjai mindenkivel.
- Így igaz, már régen hallottam ilyet, drága Bélám! Manapság senki sem foglalkozik azzal, ki kivel esküszik meg, mint azzal sem, milyenek lesznek az utódok. Egyébként is a lányok ideálja szívük kívánsága szerint a bűnöző, lumpen alakok felé hajlik, a férfiak dicsekszenek az ország nőivel, felajánlva őket mindenféle célra, vagyis egyszerűen eltűnt az ideális ideál, a múzsa. Mindenki a saját hajlamait éli ki.
- Szegény Rómeó és Júlia csak a vendetta miatt szenvedett, holott nemesi vérben egymáshoz illőek lettek volna. Látod, Vilmám, rájuk igaz volt a mondásod, hogy aki szeret, viszont szeretik. Érezték a távolból is egymás forró szeretetét, szívük közvetítette a légben az üzenetet egymáshoz. Mennyi ilyen halálos történet esett meg, mióta világ a világ, s mind a szeretet jegyében.
- Igen, Bélám, a Kádár Kata is ezt dolgozza fel több más balladával együtt. Én biztos vagyok abban, hogy ezek mind valamikor megtörténtek, nem csak a népírói fantáziának köszönhetőek.
- Igen, van mindenféle szeretet. Hollókő őrzi Kaskics András nevével, aki egyszerűen elrabolta magának az ideálját, a várába záratta, mint foglyot. Tudjuk, Vilma, hogy fogságban a lélek elpusztul, de ilyen az önző szeretet, ha az övé nem lehet, akkor senkié sem. Ez birtoklási vágy valójában. Aztán ott vannak a féltékeny szerelmek, hogy azért kell egy leány, mert a hiúságát legyezgeti, hogy megszerzi magának akár hazugsággal. Kevés férfi van tisztában még mindig azzal, hogy a nők őszinteségre vágynak a legjobban a biztonság és bizalom mellett.
- Hol vannak Béla az erős lelkű férfiak? Már csak hős lovagregények őrzik őket, a lovagokat is meghazudtolja saját történelmük. Állítólag úgy udvaroltak, hogy szerződtettek egy költőt, akivel megíratták a szerelmes verseket. Ki tudja, mennyi ilyen elkallódott költő óriás élt eddig a világban?
- A mai férfiak lehetnek badisok, szépfiúk, nem nyújtanak védelmet a női nemnek, eszményiségük csupán külsejükben nyilvánul meg, már ha találni ilyeneket egyáltalán. Elsatnyult a férfinem. A Kékszakáll éppen ezt kívánta bemutatni Európának, hogy elveszett a férfi, kihaltak a romantikus lelkű udvarlók, férjek. Valami olyan történt, amit már akár századfordítással sem lehet meg nem történtté tenni.
- Ezért én azt mondom Bélám, hogy a szeretetet megbocsájtja a világ elméletben, a szeretetnek mindent elfedez, a gyakorlatban viszont egészen másképp működik, irigységet vált ki, ha két ember igazán szereti egymást, meg nem értést. Rengeteg tragédia őrzi a szív-szerelmek halálát, mint a Molnár-szikla. Ki tudja, hány tiltott szerelmes fiatal vetette alá tehetetlenségében magát a mélybe abban a tudatban, hogy haláluk után egymáséi lehetnek?
- Pedig a szerelem beteljesülése egyedül a földi létben lehetséges, Vilma. Itt kell az egyszeri életűeknek boldognak lenniük, s a világnak meg kell hagynia ehhez az emberi méltóságot, körülményeket, a szabadságot.
- Látod, mindig elérkezünk a lényeghez, melyet eddig nem mondtunk ki, ahhoz, hogyan is lehetséges, hogy aki szeret, viszont szeretetre lel. Szív-szeretet a neve. Ha szívembe íródik valakinek a neve, gyakorlatban is a szív-szeretetben élő embernek ezt éreznie kell még a világ végén is. Ennyire egyszerű a szeretet egyenlete.
2015. augusztus 10.