Kohut Katalin: Szerelmi varázs
A nyár legrövidebb éjszakáján egy falu fiataljai kimentek a közeli erdőbe megünnepelni Szent Iván éjszakáját, a nyári napfordulót.
Sári és Rozi májusfát vitt magával, faágakat, zsúpszalmát gyűjtött, Pista és Jani megrakták a tüzet.
- Sárikám, maholnap te is szerelembe esel, erősítsük meg szerelem-varázslattal a kívánságot! - kiáltotta Pista messziről a szemrevaló, egészséges leányzónak.
- Pista te, nem veszed észre a háztól a falat! - felelt pergő nyelven Sári.
- Miről beszéltek, csak nem? - kérdezte Rozi.
- Szép is a szerelem, akarjuk hát, hogy beteljesüljön! Gyertek ugorjuk át a tüzet és kívánjunk magunknak jövendőbelit, jó egészséget! - javasolta Jani.
Házasodni akarunk hát,
megfogjuk a tündér lovát,
kívánságunk teljesüljön,
a jövendőnk felderüljön!
Ekkor megjelent fejük felett egy ragyogó fénycsóva, majd lassan földet ért. Ott állt előttük aranyszárnyakkal a világ legszebb hajadonja. Pista és Jani egyből szerelembe estek és elkezdődött a párbaj a tündér szerelméért.
Pista örömében kiáltott fel:
Drága hölgyem, álomképem,
szívem ujjong, jöjjön velem,
ugorjuk a tüzet ketten,
feleségem én megleltem!
Jani elragadtatással szólt:
Szerelmi mámor e varázs,
izzik a tűzben a parázs,
ugye, leszel feleségem,
úgy ragyogsz, mint nap az égen.
A tündérasszony tündér-szikrájával megérintette a lányok szívét, akik egyből szerelembe estek, Sári Pistába és Rozi Janiba. Szomorúan észlelték, hogy mindketten epekedve bámulják a varázsos teremtményt.
Sári halkan mondta:
Másra gondol a szerelmem,
megerősítem szellemem,
Pistára sóhajt a szívem,
őrizném a kedvét híven.
Rozi csendben súgta:
Mit tehetek, jó Sárikám?
Nem vagyok hölgy, az én hibám.
Nem vetekszem varázslattal,
kérjük tündért barátsággal!
Ekkor közösen a gyönyörűséges tündér felé fordultak:
Hozzád szól a mi kérésünk,
hozd el nekünk jegyességünk!
Szívünk eped szerelemért,
amit Pista, Jani nem ért.
A tündér ekkor megérintette aranysugarával Pista és Jani szívét is és vidáman a fiúkhoz fordult:
Ki a legszebb a világon,
ugrál parázs rőzse-lángon.
Párotokat megleltétek,
lelketekben nektár-étek.
Jani és Pista abban a pillanatban hevesen dobogó szívvel észlelte a szomorúságban lankadó Rozit és Sárit. Odaszaladtak hozzájuk és megfogták a kezeiket:
Egy a szívem, egy a párom,
teljesült hát minden álom.
Légy asszonyom, azt kívánom,
boldog, szép családra vágyom!
A tündér ekkor ismét ragyogó fénycsóvává vált, s mint ahogyan jött, úgy illant el a sötétségben fénye. Még hallották csengő-bongó kristályhangját jókívánságaival:
Szentek, boldogok legyetek,
igaz jómódban éljetek,
szerelem varázs ne múljon,
szerencse is leboruljon!
A fiatalok körbeállták a parázsló tüzet egymás kezét megfogva és lelkesen figyelték a rövid éjszaka múlását. A távolban feltűnt a nap narancs udvarával.
2015. április 18.