Kohut Katalin: Remény (szonett)

Remény
Szonett 8.
Írta: Kohut Katalin
 
Igazságért kérni bocsánatot
soha nem szabad, ugye emberek?
Mikor csak néznek és nem értenek,
szíved tükre mutat nagy bánatot,
 
léleklámpás, a szem rezdül meg ott,
hol néha észrevesznek, s rád néznek,
szemedből olvasni nekik vétek,
összetört szívet,rejtett vonatot,
 
életutad nem kíséri hű szem,
nehéz volt életed, talán hiszem
az eljövendő szép jövőt, s vélem,
 
szívet ragasztani csak úgy lehet,
ha szeretet fogja a kezeket.
Közeledik valós sors, remélem!