Te leszel mindig a letűnt magyar honnak a nagysága,
a nemzeti színű lobogónak forrongó rabsága,
mert szabadság ott van, hol nem lázad a lélek és boldog,
nem béklyózza a szolgaság, sötét, sem gonosz, sem poklok.
Tisztelted az igaz érzést, asszonyt hithű forradalmár,
választani lehetetlen, szív-szerelmed, nagy volt az ár.
Sötétek keresték idegenben helyedet, sírodat,
szeretlek örökké nagy láng elme, emléked fenn marad.
2015. július 31.