Kohut Katalin: Ózonlyuk jövő

 

 

Meghalt a sötétség, sötétlyuk ufó népe

megszelídült, mikor megtudták,

Istennő cipelte terhesen

sorsukat, halálukat

mozgó nyelvvel fogsor nélkül,

ahogyan feküdnek a galaxisban

a testvérek, labornépek.

 

A feketelyuk fekete sárkány népe

elpusztította az űrpusztítót,

amikor azt hitte, ő hajtotta végre,

hogy kicibálta a fogsort.

A vatikáni börtön kiengedte

Gór Nagy Máriát, tudván,

hogy maga jelenti a sötétlyukat,

ahogyan lebontja a belső részeket

ellenségeinél a börtönnel.

 

Ózonlyuk lesz mindig az Istennő szája,

nektárt áraszt a lehelete,

amivel szomjazik Szerdi férjére,

éjjel-nappal kívánja a tökéletest,

amilyen maga is volt mindig,

szép a szépet, szépségek népét,

mert mindig szép az igazi,

s az igaz a szép.

 

2017. március 14.