Kohut Katalin: Összetört szív reménye (szonett)
Te látod, mit tükröz tört tekintetem?
Meghasadt szív, eltűnt szerelmes nézés,
mely átfogta a világot, rebbenés
nélkül csodálta az embert, remélem
egyszer még beköszönt újra szerelem,
rám is vár a Niagara-vízesés,
nekem is járna a természet-féltés,
mert ezt a földet felettébb szeretem.
Ha parányi embernek is születtem,
a világot akkor is megöleltem,
rácsodálkoztam minden szépségére,
s ha irigység helyett már csak gúny kísér,
a gondolat számtalan csodát ígér,
forrásvízzel koccintok Egészségre.
2012. május 10.