„Az évek jöttek, mentek”,
s Te kedves, sohasem változol,
bolondság, de szeretlek,
híred elfakult, én adózom
emlékével nevednek,
belőled áll a templomtorony.
Elfakult szépségednek
áldozik mindenik hegyorom.
Sokáig elmaradtál,
több ezer év elsuhant Veled,
egészen elvarázsoltál,
szótagolom A-n-n-a nevedet.
Isteni szerelmeid
kereshetnek a por-rögökön,
hívnak múlt világaid,
„élsz és uralkodol örökkön. Ámen.”
2014. szeptember 17.
Első és utolsó sor: Juhász Gyula Anna örök verséből való