- Béééla! Magdika abba hagyta hónapok óta az írást!
- Ismét találkozott egy lelki beteggel, egy sértegetővel?
- Igen, csakhogy Magdikát gondolja betegnek az érzékenysége miatt. Azt mondta rá, hogy önbizalomhiányos és patológiai eset.
- Nem csodálom, hogy visszavonult ismét. Ez a világ a sötét lelkűeké, a torzaké, a gonoszoké. A jóság soha nem sérteget, soha nem tiporja sárba a nála különbeket.
- Azon meglepődöm én is, hogy a sötétek is képesek írni, sőt nagyon kacifántos és előkelő gondolataik is vannak, még sem tudnak emberiességi törvények szerint élni, legfeljebb beszélnek róla.
- Nem is lehetnek képesek rá, mert nincsen a szívükben az ember igazságérzete és törvénye, azé az emberé, akit tönkre tettek és összezúztak a huszadik században közösen.
- Bélám, hogyan alakul ki az önbizalomhiány?
- Úgy, hogy a fertelmes lelkűek megérzik, hogy nagybetűs ember áll velük szembe, s első reakciójuk az, hogy támadnak, a szívébe gázolnak. Minél légiesebb, feltűnőbb a megjelenése, annál többnek szemet szúr és egyetlen vágy munkál bennük, hogy megsemmisítsék még a pillantását is. A feszült helyzetet nem bírja a belső törvény és szorongani kezd.
- Szóval ez a szorongás, amit mások váltottak ki, önbizalomhiány?
- Pontosan! A szakemberek sem ismerik, olyanokat szoktak mondani az ilyen mimóza emberkéknek, hogy tanuljanak meg rugdosni, vagyis váljanak gonoszakká.
- Ha meg szóvá teszik a sérelmüket, hisztisnek könyvelik el őket...
- Az ostobaságot és butaságot jól szétszórták a világban, sajnos ők vannak többségben. Soha nem gyúlhat világosság az ilyen fejben, rúg, vág, erőszakoskodik, agresszív szavakban és tettekben is.
- Bélám, de hiszen ők a híresek, nevesek, mint tömeg képviselői...
- Pontosan, ahol a csőcselék hatalomra kerül, ott jaj mindenféle törvénynek, s a legszomorúbb az, hogy ők számítanak egészségesnek, akik másokon vezetik le brutális energiájukat.
- Magdika hónapok múltán szóvá tette az esetet és azt a választ kapta, hogy a pofonokra szüksége volt ahhoz, hogy helyre rázódjon.
Most fellázadt az igazságérzete.
- Jogos, az a hely, ahol gátolt a szabad lelki szárnyalás, nem érdemel meg egyetlen könnycseppet sem. Szabadság ott van, ahol a tisztelet és a szeretet lakozik.
- Tehát a szorongás, amit mások váltanak ki Bélám az önbizalomhiány, az az állapot, amikor a sértések fullánkjaitól meggyöngül az erő. A gonoszságnak sok fegyvere van, amivel szívet olthatnak, s teszik ezt gátlástalanul.
- Méltatlan helyzet sokféle lehetséges, amikor ilyen körülmények közé kerül az ember, szintén szorongást érez. A saját törvények jelzik azt, ami szemben áll velük, ami igazságtalan, csak figyelni kell, mit súgnak.
- Hogyan lehet egy ilyen szorongó, tövises szívű emberen segíteni Bélám?
- Szeretettel, mely bizalomra épül, tapintattal és figyelmességgel, hiszen annyira szeret hasznos lenni, lételeme, hogy szükség legyen rá, mert ott segít, ahol tud. Az emberben a szeretet munkál és pontosan tudja, mikor mit kell tennie, hol teheti magát hasznossá.
- Olyan, mint Magdika volt, egyetlen vágya volt mindig, hogy tanítson, ami belé rögzült, egyből átadta másoknak. Kevesen ismerik ezt a szolgálatot. Olyan, mintha mindig saját példájával járna elől, s általában a vele való kapcsolat nem marad hatás nélkül, emberré válnak mindazok, akik követik.
- Igen, a Föld nevelői minden időben szegénységben és lenézetten éltek. De most más történt, drága Vilma, ők lettek az áldozatai a mindenkori apokalipszisnek. Meghaltak, eltemették őket, miután életükben csúfot űztek belőlük, agyon kínozva egyetlen életük erejét, a szívüket.
- Az önbizalomhiányosok ereje tehát legyengül a mások rossz természetével való találkozáskor, vagy sértéskor, s végül már megbénulnak teljesen. Magdikáról azelőtt leperegtek a pletykák is, most meg, ha éri valami, már hatalmas feszültségbe kerül.
- Igen, mert ahogyan írta a „jóakarója”, patológiai eset, hiszen legyőzték, mégpedig hatalmas erők. Még csoda, hogy ennyire össze tudta szedni magát...
- Meg hogy képes volt elmondani, mi történt. Szánalomra méltó az a nép, amelyik megváltotta önmagát egyetlen nagy közös áldozásban, s így él emberi életet.
- Így van, drága Vilma! Amikor a nyomorral találkozott, alázatossá vált. Azt az embert zúzták össze, aki csak a Szépségben, a tisztaságban gyönyörködött és azt képviselte.
- Tehát az önbizalomhiány, Bélám mások rossz természete miatti szorongás, amit csak ember-szeretet képes meggyógyítani, behegeszteni a mások által létrehozott sebeket. Akik mások betegségeinek áldozatai, cipelik a torz személyiségek következményét abban a hitben néha, hogy velük bármit tehetnek, mert ők kevesebbet érnek.
- Így van, holott igazság szerint értük, miattuk lett a Föld.
2016. augusztus 15.