- Béééla! Klárikáék meghívtak minket szilveszterezni! Te jól érezted tavaly magadat a férjével, de én abban a nagy társaságban nem leltem a helyemet!
- Tudom, drága Vilma! Elsodortak minket az események, az, hogy a nők és férfiak külön váltak. Ti beszélgettetek, én meg kénytelen voltam a részegekkel társalogni, aminek semmi értelme nem volt.
Egyedül a társasjátékoknál jöttünk össze. Feltaláltad magad a karaokéban. Még a gyerekek is jól szórakoztak.
- Jobban esett volna, ha közösen találunk ki dalokat és zenélünk, énekelünk, ha vihettem volna a gitáromat...
- Szóval te intellektuális összejövetelre gondolsz?
- Igen! Idézetek megosztására, versek olvasására, dalok bemutatására, nyelvi, zenei játékokra.
- Egy egész élet kevés volt, hogy ilyen baráti kört kialakíts magadnak, drága Vilma!
- Gondolod, Bélám, hogy bennem van a hiba?
- Nem hiba, hogy igényes vagy, az sem, hogy igazi szórakozásokra vágysz! Ha mindenki ilyen lenne, még részegség és tombolás sem lenne többé szilveszterkor!
- A volt férjemmel kétszer mentem szilveszterezni csupán, mert nem tudtam kire hagyni a gyerekeket. Első alkalommal Feriékhez, akivel Dénes megtalálta önmagát: addig ittak, míg bírták, de még akkor sem álltak meg. Valóban igaz az, hogy a részegeknek van valamilyen segítségük, mert baj nélkül megúsznak mindent. Unalmas filmet néztünk, közben állandóan az italt töltötték. Én kiszorultam a konyhába, ahol készítettem a háziasszonnyal az ünnepi vacsorát, majdnem éjfélig.
- És a második?
- Akkor egy Turistaházba mentünk nagy társaságba. Dénes már az elején berúgott. Persze, tartotta magát, hatalmas mennyiségű alkoholt bírt elfogyasztani. Nekem mindig azt mondogatta lenézően, hogy én hülye vagyok, mert velem még mulatni sem lehet. Gondolhatod, hogy éreztem magam, de azért én is próbáltam alkalmazkodni a társasághoz. Énekeltem nekik általuk nem ismert operetteket, régi dalokat. Ilyenkor Dani büszkén ütögette meg a vállamat.
- Azért büszke is volt rád, még ha jól titkolta is...
- Nem büszkeség volt ez, inkább alárendeltségi érzet, mert ő kimondottan az emberséget alázta meg folyamatosan, amit ép ésszel alig lehetett felfogni. A turistaházban is egyedül éreztem magamat, s mikor Tibor, a munkatársa felkért táncolni és hozzám dörgölőzve súgta a fülembe, hogy úgy érzi, kívánom őt, nem, volt kitől segítséget kérnem. Felháborítónak éreztem, hogy egy anyát prédának nézzen valaki, taszított már akkor az egész társaság. Még az sem boldogított, hogy én nyertem meg a főnyereményt, a hatalmas nagy tortát, amit szétosztottam a vendégek között.
- Nem értem, drága Vilma! A szilveszter óév búcsúztató. Ilyenkor számba kell venni az elmúlt év jó és rossz történéseit, s várakozással tekinteni a következő év elé. Sőt, lehet újévi fogadalmakat tenni, aszerint, milyen negatívumot fedezünk fel önmagunkban, mint gátló tényezőt.
- Szóval itt nem olyanra gondolsz, hogy le szeretnék fogyni tíz kilót, vagy leszokni a cigarettáról?
- Nem, az embernek az a dolga, hogy mindig ember módján éljen, törvényekkel, melyek benne adva vannak. Néha magába kell néznie, nem tért-e el esetleg valamilyen külső hatásra ezektől, s ha bármilyen jele van rossz tulajdonságnak, ezt jobbá kell tennie. Az egyedüli, ami formálásra szorul és szent a földön, az az ember maga.
- Én is így gondoltam, Bélám, hogy az anyaság is szentség. Nem is helyes a gondolat szó rá, hanem az érzés, ami tiltakozik bármilyen gúnyos, megvető, vagy kihívó nézés ellen.
- Szóval akkor nem megyünk, drága Vilma Klárikáékhoz?
- Nem, Bélám! Itthon maradunk és azzal töltjük az estét, amivel éppen akarjuk. A csőcselék dorbézolása minket taszít, a mulatás távol áll tőlünk.
- Jó, akkor készüljünk fel külön-külön meglepetéssel, hogy egymást szórakoztatni tudjuk. Kitaláltam egy dalt, amit majd éjfél után ketten elénekelünk, köszöntve boldogan az új esztendőt. Kinéztem egy jó filmet is, meg nézhetjük a politikai kabarét, operett gálát. Közben jól érezzük magunkat.
- Bélám, én bólét készítek kettőnknek sok-sok gyümölccsel és pezsgővel, egy kevés alkohollal. Igazi Törley pezsgő nélkül nem megyünk át az új évbe. A népszokás szerint a buborék a jólétet jelenti, akár a lencse, ami gazdagságot hoz a következő esztendőre.
- Megnézzük a tüzijátékot is? Űzzük a rossz szellemeket?
- Ha nem is a rossz szellemeket, hiszen azok megtalálhatóak a tömegben bőségesen, de kellemes zene mellett igazi látványosság a különféle pirotermék tüzijátéka. Valamikor régen csak a gazdagok kiváltsága volt az óév ilyen módon való búcsúztatása.
- Akkor megbeszéltük a szilveszter napját, töltsük el közösen felejthetetlenül és valóban ünnepélyesen. Nem lehet ünnepnek nevezni azt a napot, mely kiábrándulással végződik. Megtehetjük, hogy megválasszuk a módját a kulturált szórakozásnak.
- Igen, Bélám, szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy megtaláltuk egymást! Bízzunk benne, hogy a jövőben akad majd barát, aki hozzánk hasonlóan kívánja eltölteni az év utolsó estéjét, éjszakáját! Boldog Új Évet Kívánok!
- Sok sikert, jó egészséget és békét minden jóakaratú embernek!
2015. december 28.