Hajdanában történt az eset:
egy asszony kimonóban
kellette női bájait.
Lanttal kísérte énekét,
Jehovának szóltak
a vágy-szerelmes vallomások
mindennap, amikor a toronyóra
alkonyi hatot mutatott.
Dús hajkoronáját kis kontyként
hajtűje fogta össze és tartotta,
úgy gondolta,
szerelme asszonyaként
illik hozzá az alma frizura,
ezzel is felhívja még jobban
kéj-ittas testével
magára a figyelmet.
Haranglábat tapintott,
hogy szerencséjét segítse.
A Jehova egy esztendeig
tűrte némán a szerenádot,
az asszonyi magát kelletést,
végül határozott róla,
a sárga napot helyezte méhébe,
hogy szolgáljon testének
bujasága mindörökké.
A sikátorban a csótányok,
patkányok vért ünnepeltek.
A tabula nulladik
kilométerkövére írva:
Ki a napra szerelmi hévvel
gondol,s vágyakozik,
jutalmát a halálban elnyeri.
2016. február 22.