Nagyapa mókusa volt a valóság:
elpusztult szeretett nagyszülőm után.
Az iskolában Mókus őrsöt
akartak alapítani,
de velünk, dalos pacsirtákkal
nem lehetett.
Akkor még mindenen nevettünk.
Nem tudhattam, mókuskerékben pörgök,
folyamatos a mindig új szerep,
a begyűjtött könyvek
végrehajtásának soha nem lesz vége,
s hogy én vagyok az egyetlen
főszereplő a JÁTÉK-ban.
Legutolsó mókuskerékbe törésem
a füves brazil maffiáé volt.
Iszonyatosan szenvedtem,
a féktelen, hatalmas erő
súlya alatt tehetetlenül,
a mókus valósága
iszonyattá vált
a média kezében.
Életem kerékbe törten,
sötétségben, betegségben
a remény enyhülésre vár.
2015. január 21.