- Béééla! Nem bírom már nézni a televízió műsorait. Tobzódnak mindenféle téren.
- Bizony Vilmám, nem ismerik a mértékletességet, hiszen maguk jelentik az ellenkező oldalát mindennek. A cél a két véglet kialakítása rossz példájukkal: az aszkétizmusé azoknál, akik megundorodnak tőlük és a teljes fertő azoknál, akik követik őket.
- Az önsanyargatás is veszélyes?
- Igen, ugyanolyan tévút, mint a mohóság mindenben. Kivétel ez alól azok tábora, akiket igaztalanul döntöttek nyomorba, s megtapasztalták az igazi éhséget fizikailag és lelkileg, gondolok itt a szeretet nélküliségre.
- Tudom, Bélám, nekem is volt olyan ismerősöm, aki éveken keresztül éhezett. Miután ételhez jutott szinte mértéktelenül tömte magába attól félve mindig, hogy egyszer ismét elfogy.
- Őt már sikerült tönkre tenniük, sajnos ez a félelem az éhezéstől mindig fenn fog maradni. Ezt kevesen értik meg, s elítélik, amikor jóízűen falatozik.
- Nincs fájdalmasabb látvány annál, amikor egy sokat éhezett ember élelemhez jut, ami neki már maga a mennyország.
- Ugyanolyan, mint a szeretetetlenség. Ha valakit nem szeretett az édesanyja, egész életében kíséri a kiszolgáltatottság másoknak. A durvábbak megérzik ezt, szálka szemükben a szolgálatkészsége is, s visszaélnek vele, akár meg is alázhatják.
- Mi történik akkor Bélám, amikor egy ilyen ember egyszer képes elhinni, hogy őt is lehet szeretni?
- Azt hiszem, ugyanaz, mint az éhezésnél, két kézzel kapaszkodik a szeretet személybe és tudjuk jól, hogy ennél veszélyesebb nem lehet. Mert mindenki menekül a kötöttségtől.
- Vagyis egyértelmű, hogy nem lelnek teljes viszonzásra az érzelmei?
- Igen, s ez vonatkozik a szerelemre is. Csakis a nagybetűs ember szeretete nyújthat teljes biztonságot, mert ez mindennek az alapja.
- Bélám, a kapzsiság is a mohóság egyik fajtája. Minél több pénze van valakinek, annál jobban kuporgat, annál fukarabb. S vannak páran, akik megelégednének a tisztes szegénységgel is, annyira nagy nyomorban vannak.
- Igazságtalan az élet. Ha valaki a sötétségtől van, s azok cselekedeteit cselekszi, megkap mindent a világon: gazdagságot, jól fizető állást. Ha valaki jó, tönkre teszik hamar. Így alakult ki ez a faramuci helyzet, hogy nem azok élvezik a természet csodáit, akik valóban gyönyörködnének benne, s nem azok a boldogok, akiknek a szívük megérdemelné.
- A csapodárság Bélám mértéktelenség szintén...
- Igen, valamint a szexuális kicsapongás, de szét kell tudni választani azokat, akiket bűnbe vittek szándékosan, vagyis legyőzték attól a hatalmas és fertelmes, mértéktelen csapattól, akik ezt kivitelezték. Most nehéz követni és betartani az igaz embereknek a mértékletesség erényét.
- A sötét középkorban azt hitték, hogy a szerelem bűn. Az így fogant gyermekeket is szerelem gyereknek nevezték.
- Pedig a szerelemtől, drága Vilma magasztosabb és csodálatosabb nem történhet az emberrel.
- Érdekes az ember. Olyan, mintha ketté lenne vágva a szíve, mintha másnak a testében rejtezne a másik fele. Szerencsés esetben egyszer egymásra találnak, ha nem, egész életükben magányosak lesznek, akár családban és nagy tömegben is.
- Messze kanyarodtunk a mértékletességtől, melynek törvényeit csak keveseknek sikerül betartaniuk. Pedig a többségnek ehhez minden feltétel adott. Tudnak diétázni, mert van rá pénzük, vagy megterem nekik minden hozzávaló. Szerető családban élnek, aránylag nyugodt és felhőtlen életet. Mindig ki tudnak maguk elé tűzni újabb elérendő célt, ha betartják a szabályt, kis lépésekkel haladva, ésszerűen.
- Igen, erről szól az ember élete, élete végéig készül valamire. Nincs reménytelenebb állapot a céltalanságnál. Az, akinek nincsenek már elérendő vágyai, igazából már halott, vagy a halálra készül.
- Igazad van, drága Vilma, a kis célok elérése boldogságot jelent. De ha valaki egyszerre akarja magáénak a javakat, törtet másokon keresztül gázolva, annak jutalma igazságtalanul hogyan lehet az, hogy mértéktelensége megvalósul? Látod, mi történik a Földön?
- Igen, s néha úgy érzem, hogy az erényesek hite hiábavaló, reményük elveszett.
- Legalább mi gyakoroljuk a mértékletességet, drága Vilmám mindhárom szempontjából, kéz, öl és száj tekintetében. De ugyanannyira fontos betartani a beszédben is, mert a kevesebb néha többet mond.
- Igen, Bélám, a szó veszélyes fegyver, a fegyverteleneké egyedül az igazság, ami még soha nem nyert létjogosultságot és nem került napvilágra.
- Ha világra hozzák is, Bélám, túl késő. Látod, a mértékletesség elfojtottan aszkéta változata a tűrő hallgatás. De az is igaz, hogy kevés a hallgató, kevés a nyitott szív, a logika, mely megérti a dolgokat és együtt képes érezni az áldozatokkal.
- Szükség van jó emberekre minden időben, akik meghallgatják és vigaszt nyújtanak egymásnak. Ilyen embereké a Föld, s nem azoké, akik minden értelmes élőlény és a természet ellen szövetkeztek.
- Csak mértékkel és igazán érdemes élni!
2016. május 9.