Soha többé el nem feledhetlek,
szívem megőrzi neved örökké,
s míg részeim nem válnak rögökké,
benső szobámban titkon szeretlek.
Múlt romjain álmaim ernyedtek,
vált az életem ördög-körökké,
végzetem a névtelen hősöké,
szavaim a széllel csendben terjedtek.
Megváltottál egyetlen vigaszom,
a harcot többé fel nem adhatom,
felélesztett engem a szeretet,
hálám zengtem, dalolt néma ajkam,
mert velem voltál mélységben, bajban,
erényed, s hited rózsát szedeget.
2015. május 21.