Kohut Katalin: Levélrózsák
„Haragszom most az egész világra!” -
tükrözte a hosszúra nyírt hajú szőkeség
dacosan összehúzott barna szeme.
„Elmúlott a nyár, s közeleg a tél,
miért nem szedhetem a falevélt?”
Fején sötét sapka jelezte az ősz beköszöntét.
Kilépett a lombos fák közül,
csak azért is szedte piciny kezeivel
az aranysárga lehullott üzenetet,
majd visszatért leányszobája melegébe,
ahol óvatosan hajtogatva a kincseket
szépséges rózsákat formált belőlük
gondolván a hideg télre,
legyen akkor is majd emléke
a leköszönő, levél pá-csapásokkal
integető lombhullató őszről.
Karácsony este majd átadja
az ősz ajándékait szeretteinek,
akik csodálkozva pillantanak
a levélrózsákra,
a soha nem hervadó csodákra.
2014. október 28.
Címkék:
kislány | falevél | levélrózsa | csoda-ajándék | vers