Bogáncsos volt az utam,
Tüskék bokrok öleltek,
Vártam a szivárványra,
Láttam szemeim előtt
Az örökzöldet, nemes növényeket,
Álmaimban ott sétáltam,
Hol a boroszlán ring az erdőben,
Mely üzenetét írta le nekem,
Hol a szomorúfűz kutam felett
Egykedvűen lógatja ágait,
S én alája ülve hallgatom
A tücskök párhívogató énekét.
Tavirózsa és nád megfér
Egyetlen tavamban,
Fodrozódnak a hullámok
Kristálytiszta patakomban.
Hiába a néma kiáltás,
Az álom nem jön felém,
Elzárva a Hold világa,
A Nap sem engem tisztel meg
Cirógató sugarával.
Nem az enyém a világ,
Többé nem mondom: szeretlek,
Hiszen miattam a madár sem énekel.
Lassan átköltöztetem
A szépséget a letűnt álmaimba,
Emlékeimet hadd szépítse
A természet harmóniája.
2012, augusztus 7.