Akarsz-e láttatni fellegeket,
villámlásokat, mennydörgéseket,
a zöldellő fák szelíd lombjait,
természetet, mely nekünk bókol itt?
Akarsz-e látni igazságokat,
melyeknek győzniük kell ég alatt,
valóságban mutatni torzakat,
megfoghatóvá tenni álmokat?
A költői mesterség feladat,
nemessége nem futó pillanat,
élet és szépség diadalt arat,
ha emberség szelídít ujjakat.
A jövőnkről szellő lebbent fátylat,
pillanatnyi boldogságot láthat,
ki lantot, tollat ragadva dalol,
szívünk tárva – békéért araszol.
2014. május 18.