Hosszú volt a tél, mely a rozoga erdei viskó lakójának naponkénti feladatot adott. Nemcsak az élelem beszerzése volt nehézkes erdei gyümölcsök, zöldségek, ehető gyógyfüvek nélkül, hanem a tüzelő is. Egy füstölő rossz kályhával fűtött, azon főzött, amellett melegedett. Reggelre alaposan lehűlt a kicsinyke helyiség levegője, a lehelet páraként szállt a levegőben.
Alig várta, hogy a napsugarak oltalmazó melegsége végre felmelegítse meggémberedett testét. Itta magába a fényt, mintha abban fürdött volna. Bizony, ráfért a vízben fürdés is, télen csak egy héten egyszer mosakodott meg lavórban alaposan. Már megszokta a testszagát, alig izzadt, inkább a bogarak, amik kikezdték cserzett bőrét. Hiába, az élősködők nem véletlen születtek egykor, mindig is szerették a váladékokat.
Első nap volt, hogy nem kellett a rossz kályhába befűteni. Kizöldült az erdő, felöltötték ünnepi ruhájukat a fák és megjöttek a költöző madarak. Addig csak a füles bagollyal és a varjúkkal, karvalyokkal, cinegékkel, verebekkel élt szorosabb kapcsolatban, meg persze a szelíd őzekkel, nyulakkal.
Egy kemping rezsót talált az egyik erdei tisztáson, feltett rá egy nagy fazék tiszta forrásvizet melegedni, majd beleöntötte a kiszuperált gyerekkádba, beáztatta, kimosta téli ruha darabjait. Egy fára kötözött madzag jelentette a ruhakötelet, arra teregetett. Pulóverje, trikója, alsó ruházata, rongyos farmer nadrágja ünnepelt a tisztaság és nap illatával.
A városba ment az egyik segítő szervezethez eledelért, akik időnként télen is meglátogatták egy-egy csomaggal.
Fiatalok csapata tűnt fel az erdei tisztáson. Féktelenek voltak és rosszak, mint általában a jómódú gyerekek szoktak, amikor éppen nincsenek otthon, szabadságukat élvezik. Autós kiruccanás volt ez piával és füves cigarettával, amitől elbódultan szemlélték a számukra megváltozott természetet. Észrevették a rozoga kalyibát és mellette a kötélen lógó ruhákat. Az egyik srác odament és levette a nap energiájával megszáradt rongyos farmernadrágot.
-
Ez igen, éppen ilyet akartam venni magamnak, de nem tudtam rá összeszedni az öt kilót!
Bevágta az autóba a nadrágot, majd nagy ricsajjal elhagyták az erdőt.
Megérkezett a kalyiba tulajdonosa és észrevette a nadrág hiányát. Vakargatta a fejét, most mit tegyen?
Visszament a városi rendőrségre és jelentette a nadrág lopást.
-
Neve?
-
Zörgő Tivadar.
-
Lakcíme?
-
Nincsen, az erdőben lakom egy fa házikóban.
-
A lopás tehát nyilvános helyen történt, így nem lehet felelősségre vonni és feljelenteni senkit sem. Más a magán tulajdon, a saját tárgyakhoz lakcím is szükséges, mert az adja a feljelentés védettségét, akkor jelent lopást, sérelmet.
A férfi szótlanul elballagott, a Máltai szeretetszolgálathoz tartott. Onnan kapta két éve ezt a nadrágot is. Hátha ismét megszánják és adnak pár új ruházatot is.
Így történt ez a hihetetlen eset, hogy a nyomort a jólét kifosztotta.
2014. július 23.