Hideg tél volt, de benn, a kis olajkályha ontotta a forróságot.
Anna már lefektette a gyermekeit, éppen végzett a rakott burgonya elkészítésével, közben
forgott a mosógép.
Ekkor jött haza a férje részegen, mint általában, maga elé tette a jénai tálat, s falni
kezdte a rakott krumplit.
- Várj, szedek tányérba neked!- szólt Anna, erre a férje dühösen ordítozni kezdett:
- Paraszt vagyok neked, büdös paraszt!
Megfogta a jénait, s földhöz vágta. A konyha bútorai és padlója megtelt az étel maradványaival.
Annát kitette egy szál kombinéban az udvarra, majd becsukta kulcsra az ajtót.
Anna állt az ajtó előtt dideregve, benn szétmosta a mosógép a gyerekek ruháit. Ezt látva rácsapott az ajtóüvegre, dermedt kezével nem érezte az ütés nagyságát. Kitört az üveg, Anna jobb keze véres lett a szilánkoktól, az üveg jókora húst is kiszakított tenyeréből.
Átment a bátyjához, sógornője felvitte az ügyeletes orvoshoz, aki furcsán nézett rá, csak a szemeit figyelte.
Hajnalban a férj dolgozni indult, Anna nekilátott a törmelékek feltörléséhez, kikapcsolta a mosógépet, befejezte a mosást, felöltöztette a kicsiket, elvitte őket az óvodába, majd elindult a munkahelyére.
Bekötött kezével írta a jelentéseket, jegyzőkönyveket.
A kérdésekre azt válaszolta:
Megvágtam a kezem véletlenül egy üvegben.
Miskolc, 1992. Eredeti megsemmisült, vázlat