Trombita, trombita harsog,
ébredez minden e kertben,
szórja a harmatot szellő,
szétterül mámoros csendben.
Éljen a kéj-öröm reggel,
félre a bánatot napfény,
így örül az igaz asszony,
felderül arca, de büszkén.
Jöjjenek, lépjenek hozzá
férfiak, vágyszelet űzők,
jól tudom, szíve is izzik,
prűd szavak – távoli szűrők.
Jólesik ösztönös vadság,
partiba részegül szende,
józanon rémes a kéjenc,
megpihen este a mente.
Dárius kincsei adják
árait ennek a bájnak,
bámul a vénuszi csillag,
asszonya elpirul gyásznak.
2016. február 21.