Vietnam történelmét olvasva az 1954-ben kezdődött háborúival, hatalmas veszteségével, beleértve az általam olvasott könyvet arról, némelyik amerikai katona miket művelt ott az asszonyokkal, lányokkal, mint általában minden háború szenvedő áldozataival, iszonyat és borzongás futott át rajtam. Lényegében Franciaország tehet az ott kialakult helyzetről, valamint a politika a kommunizmus térhódításával és azt akadályozni kívánó Nixon fekete világ képviselőjével, ide helyeztem időben az 1987-ben megjelent filmet. Lényegében 1976-ban már szocialista ország lett, vagyis a számomra érthetetlen egykori szocializmus keveredik a kommunizmus kifejezéssel. Mikor kicsi voltam, az izmusokat mumusnak nevezték, nem véletlen a szóvégek egyezése sem.
A Jó reggelt Vietnam magyarul beszélő amerikai vígjáték.
116 perces
rendező: Barry Levinson
forgatókönyvíró: Mitch Markowitz
operatőr: Peter Sova
díszlettervező: Tessa Davies
jelmeztervező: Keith Denny
zene: Alex North
producer: Larry Brezner, Mark Johnson
látványtervező: Roy Walker
vágó: Stu Linder
szereplő(k):
Robin Williams (Adrian Cronauer)
Forest Whitaker (Edward Garlick)
J.T. Walsh (Phillip "Dick" Dickerson)
Tung Thanh Tran (Tuan)
Chintara Sukapatana (Trinh)
Bruno Kirby (Steven Hauk)
Robert Wuhl (Marty Lee Dreiwitz)
Floyd Vivino (Eddie Kirk)
Noble Willingham (Tayler)
Krétáról érkezett az új rádiós, Adrian Cronauer (Robin Williams).
Már az első nap reggeli ébresztőjét harsány felkiáltással kezdte a rádiós műsorában: Jó reggelt, Vietnam!
Kávéscsészének nevezte az ott kialakult helyzetet, vicceivel és humorával meghódította az amerikai katonákat ugyanúgy, mint az őslakosságot. A szokásos amerikai szlengek, mint amelyek az általunk ki nem mondott intim dolgokra vonatkoznak, végig kísérik a filmszöveget. Hadnagy felettesnek nem tetszik a sajátos humora Adriennek, sem az általa játszott rockzenék.
Adriannak megtetszik egy vietnami lány, bár tiltott a szabályzat szerint érintkezni a lakossággal.
Otthon érezzük magunkat a filmben, ezt mutatja az angol nyelviskolában elmondott magyar mit sütsz kis szűcs, sós húst sütsz kis szűcs nyelvi játéka a főszereplőnek. Egyből úgy éreztem, hogy összefügg a vietnami háború az itteni hetvenes években történt eseményekkel. Hivatkozik a kezdet a dominóra. Érdekessége a rock-zenével induló egykori hippi mozgalomnak, mint kommunizmusnak, hogy zenei csapásként írták meg könyvekben, melyet Magyarország teljesen beteljesített, punkrációs műanyag gyáraival, mint zene összezúzóival. Vietnamnak akadt segítsége.
Adrienn műsoraiban felelőtlennek és érthetetlennek nevezte a háborút. Kár, hogy ezt nem mindenki így gondolta szerte a világon.
Itt járok jelenleg a film nézésében, a felénél, bár több, mint harminc év telt el a megjelenése óta. Érdemes megtekinteni, s megtudni a filmből, bizony egy fecske is néha csinál nyarat, világosság gyúl a sötét kebelekben.
A filmet itt lehet megtekinteni:
Louis Armstrong által énekelt híres betétdala a filmnek:
2014. március 6.