A mérsékelt éghajlati övben négy évszak váltakozik a mi örömünkre, hiszen csodálhatjuk a természet szépségét minden évszakban.
Már ősz van, általában addig tart a növények, fák, szántók lassú nyugovásra térése, míg bekövetkezik a fagypont alatti hőmérséklet, vagyis november 30-ig.
Az örökzöld fenyő hirdeti egyedül a természet zöld színét télen, így vált a szeretet-fa szimbólumává, Íriszévé. Íriszhez rengeteg tulajdonságot, isteni erőt tulajdonítottak, de elfelejtették, hogy valójában az állatok, a szivárvány és a szeretet istennője volt. Összemosódott a karácsonyi Jézus várás fenyő ünnepe az ő elfeledett szeretet ünnepével. Itt álljon egy versikém a zöld szemű, gesztenyebarna hajú Íriszről, akinek az ünnepét tartom én karácsonykor:
Kohut Katalin: A szeretetfa
Karácsonyi aranyestet
ragyogtatja szeretetnek
óriássá nőtt zöld fája,
meghitt arcunk néz fel rája.
Áhítattal ver a szív is,
csengőszólót adja Írisz
lágyan bongó halk zenéje;
csillagzásunk: lelkünk fénye.
A holt tengeri tekercsben fenn maradt kék szemű lélekkel rendelkező Jézus története a római nemzetségből szintén fenn maradt, akinek legendáját állandóan felújította a régebbi Antikrisztus, akinek szimbólumát, az isteni menny fölé emelt sátor-székhelyét ma is rengeteg hegy-képződmény őrzi, mint a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy.
Az egykori Antikrisztus egykori Jézust hirdető tanításáról itt álljon az egyik régebbi versem, mely az elohim lexikonban megtalált isteni hírnök szóból ihletetten íródott:
Kohut Katalin: Antikrisztus
Szemem előtt a szent család:
Káprázatos, szép példakép
Szűz Mária, hű feleség,
Ki Krisztusnak fénylő tanán
Nevelte égi magzatát,
A Messiást, az Elohim
Élő hírnökét.
Jézusom! Kufárok mondták:
Halál!
Júdások mindig voltak,
Vérárulók, rosszakarók,
Isten-törvényt megtagadók.
Ártatlanokat vádolnak,
Megváltó-követőt gúnyos
Szavakkal illetnek,
Fekete lelkűek, torzak.
De látom isten intő jelét,
Figyelmeztet, közel a vég.
Az angyal-raj szállhat-e még
A világmindenség szemkék egén?
Írisz történetét az egyik film feldolgozta, egy kis részletét láttam, beszélő állatokkal. Írisz csengő-bongó hangja és a lélek galamb szimbóluma ma is hűen őrzi az egykori történelmeket.
Ha igaz, hogy a régi mennyben a szeretet maradhatott meg, s ezt jelentette, akkor helyénvaló a megállapítás, hogy valamennyi istene a szeretetet, tisztaságot képviselte, s köztük volt Jézus és Írisz is, így mosódhattak össze az ünnepnapok. Ahány Jézus várás történt, annyi Várhegy képződménye van Európának. Hetven éve újra várnak rá, mint ahogyan nem régen volt... Ébredő játszótérrel elevenedtek a régi vallások.
A feszület már kivégzőeszköz, későbbi Jézus nevéhez kötött súlyos játéknak nevezett idők maradványait jelentik. Minden népnek megvan a saját Jézus történelme, mint a Talmudosoknak a sánta vörös botos Jézusuk,Tau T betűjellel és keresztfával, saját misztériumával a király köszöntőknek, amit lefüggönyözött színpadokon szoktak kék ruhás Máriával előadni. A szereplői a nagy világ könyvtárnak adottak.
Új Fészek országának órája lett a kisharang a Költöző kisgalamb ihletett gyermekversem szerint:
Kohut Katalin: Költöző kisgalamb
Hófehér kisgalamb
Repül messze földre,
Itt a fa lombtalan
És a virág törpe.
Aranyföld messze van,
Fények otthonában,
Lombos fán fészket rak
Virágnak szárával.
Jázminszirom ágya,
Boldog a kisgalamb,
Új Fészek országa
Órája kisharang.
Vajon hol lehet az Új Fészek országa, ahová elmenekültek a galambok, valamennyi beszélő állattal? Ki és mi riasztotta, rettentette el ennyire a régi világot, hogy menekülni kelljen a mesékként berendezett falvak világával együtt?
Talán akik nekimentek egykori szeretet-világ miatt az állatoknak, tiszta lényeknek, lélekkel rendelkező tiszta embereknek.
Remélem, egyszer minden valóságos történelem a helyére kerül és napvilágra jön minden tette a gonoszoknak!
A titkokat mutatják erdők, hegyek, képződmények, örökké fenn maradnak az utókornak, mint a szeretet ünnepe is.
2014. október 3.