Valami elromlott, bűnössé vált a föld,
halál-csókot lehelt minden sötét göröngy.
Termékenység nője, Innin a bajt látta,
Neti kapuőrhöz al-kapuhoz hajta.
Mély erdőbe lépvén bánatos mosollyal
ostor'zott mindenkit - sok bűnös elinalt -,
éles szögbe lépett, teste is sebes lett,
szomorú orcáján gyászos vég megjelent.
Pokoljáratása ekkor elkezdődött,
sötétség szörnyei tettével fertőzött,
ruháit, szépségét elrabolták tőle,
testét karó húzta, baglya sírt, a dőre.
Ekkor férje Tammúz szűkölt, eget szidva,
szerelmét, hitvesét más nem sirathatja.
Halál istenei élet füvet adtak,
feltámadt Istennő hívei vigadtak.
Megjárta a poklot, világ nem változott,
miért is szenvedett, ezért imádkozott?
Tammúznak szerelmét nagyon megköszönte,
erdőnép örökké a testét befedte.
Fekete fehérré nem vált, s csúf a világ,
gyászos jajkiáltás hallik az égen át,
s mivel bűnös ember meg nem igazul,
a halál aratja szépeket is gazul.
2014. október 10.