Akit nem szeretett az anyja,
halkulóbb a szíve tamtamja,
erőtlen északi lombocska,
ígéret hegye a dombocska.
Hitében is remeg a remény,
hogy egyszer felvirrad majd a fény,
igaznak látja ő önmagát,
áldozat – tűri a sors baját.
Szeretet nála egy imádat,
csodálni akar – vidd hibádat!
Bánatból igazgyöngy születik,
kagylókín hallik az egekig.
Szeretlek, folyton rád gondolok,
édeni hűs nektárt kortyolok,
örökös boldogság teveled,
szorítsd meg erősen kezemet!
2016. január 17.