Menedékem lettél, álom-kedvesem,
a földön hű társamra nem találtam,
a világban helyemet nem keresem,
azt hiszem, mindig csak vesztésre álltam.
Hittem, egyszer rám borul az igazság,
mint a nap hirdeti fényes fenségét,
elkerül engem örökre a gazság,
elveszi a jog örök feleségét.
Háztetőkről hirdetik, ami történt,
felemelem karját emberségnek,
soha nem látva mondanak majd törvényt,
s ami titok volt, felírva az égnek
szivárványával, lesz ember-szövetség,
s segítőmmé válik igaz követség.
2014. május 28.