- Béééla! Erőszakosan nyomják a csengőt gyerekek, beengedjem őket?
- Inkább ne, drága Vilma! Ilyenkor legtöbben pénzt gyűjtenek.
- Tudom! A barátnőm mesélte, hogy ő már a nyolcvanas évektől nem engedi be a locsolkodókat, még az ismerős családok gyerekeit sem.
A legutolsó alkalom az volt, amikor bejelentették a fiúk, hogy ők most kerékpárt akarnak venni. Nem volt elég beszerezni az apjuknak a sört, bort, pálinkát, húsvéti étkeket, süteményeket, még a hímes tojást is kevesellték a gyerekek, pénzt vártak, mégpedig nem is keveset.
- Régi divat volt a pénzadás is, de nem sok, csak pár forint.
- Tudom, Bélám! Amikor gyerek voltam, nehezen viseltem azt, hogy az öcsém és a bátyám locsolkodni megy, én is velük tartottam. A bátyám az én egyenjogúságom miatt mindig fel volt háborodva, nem akarta ideadni a kölnijét kölcsön, míg meglocsolom a szomszédokat.
- Nektek is a Húsvéti nyuszi hozta a kölnivizet?
- Igen, reggelre már ott volt az ablakban a három kupac ajándék. Általában csokinyuszit, csokicsibét és csokitojásokat kaptunk, meg csokidrazsé cukorkát, a fiúk meg hozzá kölnivizet.
- Milyen szép hagyomány ez a nyuszis Húsvét!
- Ugyanolyan, mint Karácsonykor a Jézuska. Jó, hogy vannak ilyen mesék és misztériumok, ünnepnapok egész évben, mindig van oka a jóságnak a gyerekeknél.
- Igen, a gyerekeknek örömöt jelentenek az ünnepnapok, ezért jók ezek a régi legendák, melyekre ma is emlékezünk.
- Nagyon szerettem mindig a Húsvétot. Ilyenkor volt mindig többféle tortánk, linzerünk, húsvéti figurák, köménymagos, sajtos sütemények, pogácsák és az elmaradhatatlan kókuszkocka, mézes krémes, zserbó, darálós keksz, s felsorolhatatlan édesség.
- Nálunk inkább az étkeken volt a hangsúly: sovány sonka, egybefasírt, főtt tojás, füstölt kolbász szeletelve volt a kínálat uborkával. Apánk készített többféle likőrt és komlóból sört, meg finom borokat.
- Jó dolguk volt a férfiaknak olyankor, elég volt a rokonságot végig járniuk!
- Pontosan! Én már előtte pár nappal megfestettem a hímes főtt tojásokat mindenféle színűben. Csoda, hogy bírtak ennyit enni! Most már ezt nem tehetnénk meg, Bélám, mennyibe kerülne ilyen fejedelmi étek?
- Kész vagyon lenne, csak a hozzávalókat tekintve!
- Érdekes, hogy állandóan ünnep volt, mindig ennyi ennivalóval és mégsem voltak az emberek elhízottak.
- Igen, valószínűleg azért, mert egészségesebbek voltak a házi disznóvágásból visszamaradt sonkák és kolbászok. Pedig akkor zsírral főztek is! Azzal készültek a sütemények is. Meg a jó öreg Rámával, ez soha nem megy ki a divatból, nincs helyette más.
- Igazad van, Bélám, nem volt ennyi puffasztó, egészségtelen adalékanyag a termékekben. Holnap dobom ki a főtt, kötözött pulykacomb sonkát, amit jó drágán megvettem. Talán nem is vetted észre, hogy hiányzott a húsvéti tálról...
- Észrevettem, drága Vilma, láttam is, hogy bosszankodsz valamin, de vártam, hogy szólsz...
- Képzeld, felbontottam Húsvét első napján és vörös lé folyt belőle. Gusztustalan volt, képtelen voltam enni belőle és kitenni a többi közé. A szaga is kellemetlen. Holnap leviszem a kutyáknak, mert a blokkot sajnos kidobtam takarításkor. Soha többé nem veszek a boltban sonkát!
- Nem is hiányzik senkinek sem, ki tudja, milyen méreganyagok találhatóak bennük! Majd készítünk salátákat töltött gépi sonkával, meg sok zöldséggel.
- Igazad van Bélám, Húsvétkor is egészséges élelmiszereket fogunk fogyasztani!
- Nagyon jó ez a farsang utáni böjti időszak, mert megtanítja a gyerekeket arra, hogy egészségesen is lehet étkezni, meg ne legyenek mértéktelenek.
- Igen, Bélám, viszont az első élményem Húsvétkor nagyon ijesztő volt a római templomban. Mentem be kismisére, keresztet vetettem, ránéztem Jézus szobrára és tiszta vér volt, különösen a mellkasa körül. Annyira megijedtem, hogy kiszaladtam a templomból.
- Elhiszem, drága Vilma, ijesztő is lehet egy gyereknek a feszület látványa a vérrel együtt, mely mindig gyilkosságot jelent, amit senki sem ért, mindent félremagyaráznak, ahány vallás, annyiféleképpen.
- Maradjunk meg, drága Bélám a nyuszinál, én már csak ezt tudom elfogadni, nem tartok azokkal, akiknek Jézus a bűnüket elhordta, általa megtisztultnak érzik magukat.
- Hihetetlen, drága Vilma a missziós munkája a történelmi egyházakat felélesztőknek, hogy az egész világ a hatása alatt áll. Pedig a regék csak legendákban maradhatnak fenn és ünnepekben, melyek egykori időkről szóltak. Csak így fogadhatóak el a misztériumok.
- Igazad van, Bélám!
- S most, drága Vilma, egyenjogúság ide, vagy oda, meglocsollak téged, hogy maradj örökké szép és fiatal, az én friss virágszálam.
- Köszönöm, Bélám, én meg megkínállak a termékenység tojás szimbólumával, válassz, milyen színt szeretnél!
- Jó nekem a zöld tavaszi frissessége. Jó ez a Húsvéti játék, maradjon fenn örökké ez a régi szokás!
2016. április 28.