- Béééla, mit jelent az a mondat, hogy légy hű magadhoz?
- Elsősorban azt, hogy mindig a szíve szerint éljen az ember, semmit se tegyen saját érzései ellen.
- Ha maga ellen tesz, meghasonlik?
- Azt hiszem, hogy igen, de ez a meghasonlás nem hasonlít a Nyomorultakból Javertéhez, mert ő saját meggyőződését követte, nem ismerte el, hogy az általa üldözött bűnöző különb nála. Ezt nem bírta megemészteni és elviselni, ezért vetett véget életének. Nem lett volna erre szükség akkor, ha beismeri, hogy Jean Valjain valójában nagybetűs ember, s már akkor is az volt, amikor a nővére éhező családját kenyérrel akarta jóllakatni.
- Vagyis a társadalmi nyomás, a szándékos nyomorba döntés létrehozhatja ilyen lealacsonyodását az emberségnek?
- Pontosan, s a szándékos nyomorba döntést büntetni kellene.
- Ha én bíró lennék, s ilyen helyzettel találkoznék, nem a kenyér lopót büntetném, hanem azt, aki ezt előidézte nála. A szándékosságot üldözném.
- Hűségesnek kell továbbá lenni a családhoz, de ezt is belülről érzi az ember.
- Néha nagyon szomorú életet eredményez a hűség ahhoz, Bélám, aki nem érdemli meg. Itt van például Pirike esete. Ő tartja a férjét, aki állandóan elissza a fizetését, hazamegy, részegen követeli a jussát.
- Igen, itt szintén a meghasonlás figyelhető meg, drága Vilma! Pirike a saját szíve ellen cselekszik, amikor örök hűséggel tűr a férjének, aki ezzel a szent érzéssel visszaél, mi több, semminek tekinti.
- Ugyanolyan, drága Béla, mintha valaki hűséges lenne egy olyan munkahelyhez, vagy irodalmi közösséghez, ahol naponta megalázzák. Manapság több a becse, értékesebb a piacorientált futtatóknak a gátlástalan, törvénytaposó. Leértékelődik az ember, mert az emberségnek nincsen üzleti értéke, csak eszmei.
- Így van ez már régóta, drága Vilma! Vegyük például ismét a Nyomorultakból Fantine esetét. A paragrafus őt ítélte el, holott az igazság, a hűség saját szívünkhöz az őt cserben hagyó ficsúrt, az őt zsaroló kocsmáros házaspárt, s az őt kiközösítő várost, a munkanélkülivé tevő munkahelyet ítélné el. Nagyon sokan ülnének a vádlottak padján. Ha mindenki hű lenne önmagához, az nem lenne jó, mert a gaznak a törvénye nem a szívében van, hanem gonosz fejében. Orvosi műszerekkel mérni lehet az EKG vonalukat, de érzésekkel nem rendelkeznek.
- Tehát ezek szerint a földi élet nagy része szív nélküli bűnözőkből áll, akikben nem rendelkeznek emberiesség törvényekkel, Bélám?
- Igen, most ők uralkodnak minden területen. Ez ellen soha senki nem tudott tenni, a hűséget sem ismerik, még a saját családjukhoz sem. Anyák éheztetik gyermekeiket, apák erőszakot tesznek, fertelmeskednek és fajtalankodnak.
- Bélám, kihez és mihez kellene hűségesnek lennie az embereknek?
- Elsősorban az igaz érzésekhez, a jósághoz és a becsülethez, az őszinteséghez. Ezek nélkül nincs értelme a létezésnek.
- De itt a becsületet sárba tapossák, a jóságot csúfolják, az őszinteséggel visszaélnek. Emlékszem, a hetvenes években még amolyan békítő bírónak tartottak, mindenkit próbáltam megérteni. Az akkori udvarlóm gúnyolódni kezdett, lelkizésnek bélyegezte, hogy feltárták mások előttem a gondjaikat.
- Itt kezdődik a primitívség, mely a cinizmussal, kárörvendezéssel a barbársághoz vezet. Hogyan is lehet kigúnyolni az őszinteséget, hogyan szenvedhet az igaz ember vereséget az elnyomókkal szemben?
- Bélám, az igazságtalanságot most sem tudom elviselni...
- Mert árt a légy hű magadhoz érzésednek, belülről jövő törvényeidnek. Nem hasonlasz meg magaddal, hanem bosszankodsz. A gátlástalanok éppen erre hajtanak, ezért tesznek mindent, ők a szív ellenesek, tőrvetők és törvénytaposók.
- Tehát egyetlen törvénykönyv létezik, az a jó emberek szívében található?
- Pontosan, drága Hilda! Nekik kellene lenniük mindenhol a bíráknak, törvények képviselőinek. De meg kell mondani, nagy teher ez a munka a jó embereknek, mert megterheli a lelküket minden bűn.
Igazság szerint a bűnben élőket és a jóságot szét kellene választani egymástól, nem is élhetnek egy országban. Én bevezetném ismét a gyilkosok országát, ahogyan egykor volt. Ott gátlástalanul kiélhetik egymás között hajlamaikat.
- Nagyon jó ötlet, Bélám!
- De nagy hitetés van a bűnözők eltartásával, kiemelésével, emberré emelésével kapcsolatban, őket részesítik hatvan éve előnyben, őket termelték ki, helyezték mindig fontosabb pozíciókba, őket, akik alapjában véve élet ellenesek, törvényen kívüliek. Ők hozzák a döntéseket, ők képviselik az emberiességet. Páran hallatják szavukat, de ők is tréfát űznek az emberségből. Uralkodnak és pazarolnak, tékozolnak és harácsolnak, minden utasításuk ellenkezik a józan ésszel.
- Tudnak szép és meggyőző szavakat használni...
- Igen, mindent meg tudnak magyarázni, de ellenkezik a józan ésszel, a szeretettel.
- Soha nem tanulhatják meg, hogy úgy cselekedjenek, ahogyan szeretnék, hogy velük bánjanak. Így bánnak a jó emberek másokkal...
- Mindig hűek önmagukhoz!
2016. február 15.