Szeretlek akkor is, ha nem akarod,
összeköt az emberség,
sorsunk két hatalmas óceánként
víz feletti mértékegység.
Hatalmas találkozás, szív-jóság,
összezúzza a sziklákat,
az értelmem sem ellenkezik,
átadnám Neked a csodákat,
melyeket rejteget a nagyvilág,
örökzöld fenyveseivel,
megmutatnám a színhelyet,
a kisvárosi énekeimmel.
Akit érdekel a másik élete,
szereti, szívből és igazán,
hol nőtt fel, kivel játszott szertelen,
ki bántotta egyszer is talán.
Két hatalmas óceán jelünk
remélem – jövőnk ide vezet,
szabadságom visszakapom majd,
szívedben megőrzöd a nevemet.
2014. március 23.