Elgondolkoztató, hogy az igazi nő úgy támogatja a férjét, hogy az lehetőleg ne vegye észre, hogy valójában a társa az, aki segíti a háttérben előrejutásában is, mint mindenben az élet területén. Nemcsak a szeretet, szerelem, az otthon melege ad biztonságot, hanem a feleség jó pszichológiai képessége. Az igazi nő engedi, hogy mindig a férj eszébe jussanak a közös tervek, a végrehajtáshoz vezető célkitűzés, még akkor is, ha saját vágyát tükrözi. A teremtés koronáját büszkeséggel tölti el az, hogy saját maga jön rá a megoldásokra. Az okos nő úgy segíti párját munkahelyi előrejutásban is, hogy ő ezt ne vegye észre. Kérdezgeti, biztatja, önbizalmát erősíti akár dicséretekkel is, elősegítve tanulmányait is. Legtöbb ilyen eset rosszul végződik, mert míg a nő biztos háttérben marad, a férfi halad, majd magára hagyja célja elérésekor azt a nőt, aki által mindent elért, mert nem egymásnak nem tudnak ugyanolyan háttért biztosítani a boldoguláshoz.
Felvetődik a kérdés, szükséges-e az igazi nőnek kicsit alárendelnie magát a férjének, hogy azt higgye, ő adja a család biztonságát egyedül? Mit is jelent ez az alárendeltség? Ahány férfi, annyiféle viszony képzelhető el. Egyes férfiak a háttérből segítő nőket lenézik, nem értékelik. Mások tudják, hogy a nő nélkül semmit sem érnének el, egyformán szükségük van egymásra, vagyis ez az alárendeltség lényegében megegyezik a természetben is megtalálható hím és nőstény függőviszonnyal, ahol a hím megvédi a nőstényt minden erősebb állattól, míg a nőstény gondoskodik az utódok felneveléséről, a családról. Ezt a régi családmodellt szerencsére már nem tartjuk elfogadhatónak, mint ahogyan azt sem, hogy a nő alárendeltsége a férfi fejlődését kell, hogy elősegítse, ezzel erősíti az önbizalmát, karrierjét.
Mindkét fél részéről szükséges tehát a tapintatos felmutatása a hibáknak, ha ez hátráltatja bármelyiket a fejlődésben, de úgy kell a gyengeségeket is tálalni, hogy ezt a másik úgy érezze, saját maga jött rá a megoldásra. Én az ilyen alárendeltségre céloztam, melyet nehéz körbeírni. Szeretem, ezért segítem őt mindenben, szeretem, ezért soha meg nem sérteném, mert a sértés nekem jobban fájna, mint a társamnak, mert aki szeret együtt érez a másikkal, bele tudja képzelni magát a helyébe. Itt igaz az apostoli mondat, hogy ahogyan akarod, hogy veled cselekedjenek, te is úgy cselekedj. Az igazi szeretet nem megbocsájtja a rossz tulajdonságokat, hanem az igazi szeretetben ezek nem találhatóak meg. Úgy szeretem a felemet, mint saját magamat. S itt álljunk meg egy pillanatra! Aki nem szereti magát, az mást sem tud elfogadni, s nem feltétlenül a külsőről van szó, bár szerencsés, hogyha valaki harmóniában él kívül-belül önmagával. Idővel átértékelődik a szeretet, jobban a belsőre koncentrál, csak a belső tulajdonságokra figyel más emberekkel történő kapcsolatoknál is.
Háttérben maradni láthatatlan segítőként nem alárendeltség tehát, hanem egy igazi nő nemes tulajdonsága, amit egy férfi ritkán vesz észre, ő csak a biztonságot érzékeli a családi életből. A nemesség szükséges egy őszinte szerelemhez, enélkül a csodálat hamar elmúlik. Rácsodálkozni a másikra egy életen keresztül, ez az igazi boldogság.
Amikor egy férfi és egy nő házaséletét úgy kezdi, hogy nem kíváncsi párja gyermekkorára, baba fotóira, családjára, kedvenc dalaira, játékaira, ott már nem beszélhetünk tartós kapcsolatról. Akit szeretünk, elképzeljük gyerekként, magunkhoz öleljük egész lényegével, múltjával és jelenével együtt, közösen fejlődve lépkedünk a holnap felé. Természetesen az igazi nő mindig kicsit háttérből segíti párját, ezt a női tulajdonságot kevesen ismerik. Az igazi nő megérdemli a köszönetet, a figyelmességeket.
2013. november 25.