Hajnal van, csicseregnek madarak,
szívem repdes béke-örömhírre,
olajág zöldül, tavasz lesz végre,
sötéten áttörnek napsugarak.
Látni véltem kelő Urat minap,
s az éji hölgyet nyugodni térni,
a világ másik részébe menni,
s egyre jobban emelkedett a Nap.
Meg kell ölelni a világomat,
gondolatban szerelmem hívogat,
enyém is e pazar gyönyörűség!
Aki nem látja a szépségeket,
s a Napot, ahogy felénk integet,
nem örvendi: a tavasz dicsőség.
Miskolc, 2012. február 29.