Kohut Katalin: Gyökértelenül

 

 

Családfám gyökere magyar földből kifordult,

többé senki sem ültet helyette másikat.

A hit rég jéggé dermedt, nem kergeti Sault,

a vegyes házasság lett mára az új divat.

 

Bűnből születtek - megáll az ész, a gondolat,

az ember tehetetlen fájdalomban zokog,

új generáció ősi koncot bontogat,

amelyen majd megépülnek a régi romok.

 

Érezni kell a súlyát a bizarr tetteknek,

megkopottan ül a fény a név-becsületen.

Piciny madaram vigasztal, nehogy rettegjek,

a testben a szív vérzik, s lóg a feszületen.

 

 

2015. október 23.