Kohut Katalin: Gyökértelenül
Családfám gyökere magyar földből kifordult,
többé senki sem ültet helyette másikat.
A hit rég jéggé dermedt, nem kergeti Sault,
a vegyes házasság lett mára az új divat.
Bűnből születtek - megáll az ész, a gondolat,
az ember tehetetlen fájdalomban zokog,
új generáció ősi koncot bontogat,
amelyen majd megépülnek a régi romok.
Érezni kell a súlyát a bizarr tetteknek,
megkopottan ül a fény a név-becsületen.
Piciny madaram vigasztal, nehogy rettegjek,
a testben a szív vérzik, s lóg a feszületen.
2015. október 23.