Kohut Katalin: Emberként létezni (szonett)

 
 
 
"Ha kemény vagyok, az a gyengeségem",
vérző szívem megismerni nem hagyom,
azt hittem rég, nyűg, teher itt a létem,
már világom  megölelni akarom.
 
Óvnék, buzdítnék – ebben van reményem -,
hitemmel Földemet szolgálni  fogom,
a szívek  törvényét  betartom, s félem,
emberként létezni  csudaszép nagyon.
 
A jellem egyenes, nem  görbül soha,  
gerinc a tartás és szív tükre az arc, 
a szem azt hiszi, könnyekkel tartozik,
 
rátörhet a vész, féktelen, ostoba,
hiába a sértés, állandó a harc, 
"az erőm a gyöngédségben lakozik".
 
2014. július 19.
 
Az idézőjelbe tett sorok Vajdics Anikótól származnak