Kohut Katalin: Emberként létezni (szonett)
"Ha kemény vagyok, az a gyengeségem",
vérző szívem megismerni nem hagyom,
azt hittem rég, nyűg, teher itt a létem,
már világom megölelni akarom.
Óvnék, buzdítnék – ebben van reményem -,
hitemmel Földemet szolgálni fogom,
a szívek törvényét betartom, s félem,
emberként létezni csudaszép nagyon.
A jellem egyenes, nem görbül soha,
gerinc a tartás és szív tükre az arc,
a szem azt hiszi, könnyekkel tartozik,
rátörhet a vész, féktelen, ostoba,
hiába a sértés, állandó a harc,
"az erőm a gyöngédségben lakozik".
2014. július 19.
Az idézőjelbe tett sorok Vajdics Anikótól származnak