Éjszaka van. Gyenge most a szívem,
össze-vissza ver, fogytán már az erőm.
Tücsök zene andalít oly' híven,
mennyországnak látszik az otthon-erőd.
Szomorú a világ nagyobb fele,
hű szemekből patakzik keserű könny,
virraszt a bánat, ez gyász ideje,
míg senkik szemében őrült a közöny.
Nékünk hatalmas csoda kellene,
s a hűlt szíveknek emberség, szerelem,
béke-zászló, mely felénk intene.
Szív tisztaságát sokszor elverselem,
könnyű a szó, ha csupa jót ígér,
s elnehezül, ha gonosz és rossz kísér.
2014. szeptember 2.