Kohut Katalin: Egyszer szerettem
Szerettem szívből egyszer életemben.
Embert veszítettem el,
az egyetlent, akit ismertem.
Ragaszkodásom egyoldalú volt,
végleg lezárt engem, azt hiszem.
Helyében én is így tennék,
a tehertől szabadulni kell,
megadtam a lehetőséget,
a reményt adtam fel.
Nem tarthat életben egyedül,
képtelen ez a történet,
jövő elém soha nem részegül,
a múltam romokban ténfereg.
Gondolkoztam végső megoldáson,
befejezni az életem,
nem mertem megtenni, s ámul
rajtam a gyászos hadsereg.
2014. április 11.
Címkék:
ember-szeretet | szerelem | csalódás | vers | ragaszkodás