A hatvanas évek nagy filmje az Egy könnycsepp az arcodon. Gyerekkoromban kulcslyukon keresztül néztem a filmet, de a dallamát soha többé nem felejtettem el, később nagy örömömre lefordították magyarra.
A film fekete-fehér, 88 perces, 1964-ben készült.
Rendező: Ettore Maria Fizzarotti
Forgatókönyvíró: Sergia Corbucci, Antonio Grimaldi
Operatőr: Stelvio Massi
Zene: Gianni Marchetti
Szereplők:
Bobby Solo
Laura Efrikian
Lucy D'Albert
Nino Taranto
Lucia, a leány klasszikusokat tanul otthon zongorán, az édesapja a zene tanárja. A legnagyobb muzsikát kívánja leányának átadni, amit csak el lehet képzelni. Bobby híres énekest alakít a filmben. Roberto Tonerelli Amerikából érkezett meg, az apja küldött Tordini zene tanárnak egy levelet, melyet a fiú kézbesít. A levélből kiderül, hogy a zene tanár barátjának, Peppinónak a fia Tonerelli, a híres énekes. Bemutatta Luciát, a leányát a fiúnak. A szülők egykor együtt jártak konzervatóriumba, nagyon szép emlékek törnek elő az apából, mint kiderült, egy városban születtek. Az olaszok nagyon érzelmes emberek. Az első látogatásnál kiderül, hogy Bobby Tonner, a híres énekes nem más, mint Roberto Tonerelli. Nagyon megörülnek a hírnek. A zene tanár nem engedi szállodába az énekes fiút, odamegy a családhoz lakni ott tartózkodása idejére. Így kezdődik a film, aztán bonyolódnak az események, természetesen a szerelem is megjön. Híres betétdala a filmnek az Egy könnycsepp az arcodon mai napig világhírű, itt lehet meghallgatni:
A filmet az alábbi linken lehet megnézni:
Nagyon kellemes filmnézést kívánok!