Kohut Katalin: Boldogság

 

 

A boldogság művészet, a mindenség megtapasztalása. (Kohut Katalin)

 

Monotonná tett sivárságban három boldogságom volt adott. Egyik a külső szépségben való gyönyörködés magamon és másokon. Rácsodálkozni az eszményire, ezt birtokolni,hatalmas örömérzet, így viselni a szebbnél szebb ruhákat, a nőiesség látványos megnyilvánulását, a harmonikus színösszeállítással együtt.

Másik boldogság a tiszta, szívből jövő hang, melybe időnként belecsendül egy-egy kristálytiszta hangfoszlány, teljesen egyedi, másokkal össze nem hasonlítható időmértékes kiejtéssel. A hang a szívből jön, a hangokba az emberek szerelmesek, amikor meghallják, soha többé nem felejtik el. Így választjuk kedvenc énekeseinket aszerint, mennyire érezzük közel hangjukat a belsőnkhöz.

Harmadik boldogság a szabadság. Nekem pár éves koromig megadatott. Örültem az állatok közelségének, kedvenc macskámat, tyúkomat, nyulamat korán reggel naponta magamhoz öleltem, miközben hűséges sárga kutyám velem együtt örült, farkcsóválással jelezte, hogy mi ketten mennyire boldogok vagyunk az állatokkal. A szabadság az, amikor reggel felkelünk, észleljük a természet csodáit, amikor áhítatosan hallgatjuk az eső koppanását a háztetőn, amikor a fehér hótakaró látványa elkápráztat, boldogan hócsatázunk, a téli esteket pedig vidám játékokkal töltjük ki. Ez a gyermekkori szabadság kell, hogy végig kísérjen minket egy életen keresztül. Ezt a felhőtlen szabadságot senki sem veheti el többé.

 

Boldogság még az egészség. Erre általában akkor döbbennek rá, amikor elveszítik. Az ember egészségesnek születik, adott szépséggel, hanggal, szabadsággal.

 

Ha még megtetézi a boldogságot egy igazi társsal való szív-találkozás, akkor beszélünk beteljesült boldogságról, az örökké való frigyről, melyet kölcsönös szeretetben és tiszteletben élnek meg a szerelmesek. Ezt az egy testté válást, egymásban létezést már földöntúli boldogságnak nevezik, hiszen maga a csoda, aminek nektárját sokan keresik különféle tanokban, isteni felvilágosulásban. A boldogság a tiszta embernek adott, vele születik, a boldogságot akadályozni és az örömérzetet megsemmisíteni joga senkinek sincsen. Az ember képes egyedül a teljes boldogságra.

 

2014. augusztus 3.