Békét kíván minden ember,
Élteti őket a remény,
Ki az, aki élni nem mer,
Eltemeti magát szegény?
Sírjára hamut szór az átok,
Sírva eszi a kegyelem-kenyeret,
És ha esdeklő szívet látok
Gondot, két erős tenyerem
Emeli látatlanul az embert,
Tetőzve bár a bú-szekerem,
Kívánom, az élő halott
Igaz napja jön fel egyszer.
Vannak, akikre nem hatott
Ágas-tüskés jég-falanszter,
Nőiség-báj, csecsemő-jaj
Ok nélkül enyészik el,
Kedvet nem szeg az idő-baj.