- Béééla! Félek a holnapi rendeléstől!
- Miért, Vilma?
- Mert néha olyan furcsákat mond az orvos. Mindig talál valamilyen támadnivalót.
- Drága Vilma, tudod, mi a bátorság?
- Igen, hogy ha megsértenek, megmondom a véleményemet akkor is, ha mást orvost kell keresnem.
- És ez minden helyzetre vonatkozik. Ugyanúgy a munkahelyen is, amikor a főnök játszva a kiskirályt felemeli a hangját, amikor Te szorgalmasan és lelkiismeretesen végzed a munkádat.
- Tudod, hogy nem könnyű, inkább tűr az ember, minthogy kövesse a vélemény, mint a pártidőben, aztán ne vegyék fel sehová sem dolgozni.
- Már régóta tart az a tendencia, hogy jellemtelenek uralkodnak másokon rossz természetükkel, tisztelet a ritka kivételnek. Pedig a fejétől bűzlik a hal, szokták mondani, amilyen egy vezető, olyan az egész kollektíva, aki meg nem tud megszokni, az megszökik.
- Olyan ez, mint egy rossz házasság, hiszen a munkahely a második otthon lenne.
- Így van, drága Vilma, de ahelyett, hogy hazavinnéd a gondjaidat, vagy cipelnéd belül magaddal, bátran ki kell állnod magad mellett.
- A halk érveket legtöbbször túlharsogják, mára már nem igazak a régi bölcsességek, Bélám!
- A bátorság lényege, hogy az ember egyetlen helyzetben sem veszítse el önmagát és önuralmát. Nem szabad megengedni, hogy túlcsorduljon az a bizonyos pohár...
- De mit tehetek, amikor néha kihozzák belőlem a legrosszabbat, s ilyenkor dühössé válok. Régen én is úgy cselekedtem, ahogyan mondtad, de annyi megalázó helyzettel találkoztam, hogy egyszerűen képtelen volt mindegyiket megoldanom. Meg olyan is volt, hogy a csendes igazságaimat egyszerűen kinevették.
- Ez már megfelel egy becsületbe gázolásnak. Az akarati, érzelmi és gondolati megnyilvánulásokat minden körülmények között uralni kellene, de tudom, hogy könnyű ezt mondani...
- Igen, vannak helyzetek, melyekkel szemben tehetetlen az ember, bár mondják, hogy nincsen lehetetlen, mert mindenre van valamiféle megoldás. Ez éppen olyan, mint az, hogy ami egyszer elkezdődött, annak lesz vége is. Mint az egyszeri élet. Születésünktől a halál felé utazunk. Először kijövünk a biztonságos burokból a fényre, melyet még homályosan érzékelünk. Aztán rácsodálkozunk a szűkebb környezetünkre, s ha megfelel igényeinknek, lubickolunk a boldogságtól.
- Aztán jön az ismerős személyvonat a rengeteg állomással, mint az óvoda, iskola, gimnázium, egyetem. Sok új arc, rengeteg ismerős, akik különféle jellemmel rendelkeznek. Végig kísér minket az alap, amit otthon megkaptunk bátorságból is, segítenek a döntéseinkben. Ahol szeretet az uralkodó, ott bárki megmondja a véleményét, ha nem tetszik neki valami. Ez nagyon egészséges és őszinte.
- A tehervonatot inkább kihagynám, bár vannak sorsok, melyeket nehezen cipelnek egy életen keresztül, Vilma. A család alapítás intellektuális alapon kell, hogy köttessék, ez már megfelel a leghalkabb és szárnyalóbb szupervonatnak. Mi választunk szülőtársat születendő gyermekeinknek, ugyanúgy kötünk igazi barátságokat.
- Igazi bátorságra vall, Bélám, hogy felvállaljuk egymást felelősségteljesen, majd az egész családunkat. A gyáva képtelen gondoskodásra, boldogságra.
- Igen, sokan pánikba esnek, ha sérülést szenvednek valamiben, vagy megalázzák őket. Érdemes gyakorolni a tudatosan a bátorságot, ha munkahelyet, vagy új barátot nem is lelünk, de a méltóságunknak, fejlődésünknek mindenképpen jót tesz, hogy kiálltunk magunk mellett.
- A félelem és aggodalom a bátorság ellenfelei?
- Igen, a félelem megbénítja az embert, hatalmas gát, melyet fel kell tölteni képzeletben földdel, vagyis tiszta érzelmekkel, jó gondolatokkal, akarattal, hogy utunk járható és egyenletes legyen.
- Ha valóságos félelemre adó helyzettel találkozik valaki, Bélám, mert mondjuk megtámadja valaki, hová lesz a bátorsága?
- Jó kérdés, drága Vilma. Traumát szenved el, melynek feldolgozása időigényes, belé rögzülnek örökké az átéltek. Legszívesebben azt mondanám, hogy a nyugodt élet feltételei közé tartozik az olyan tágabb közösség, mint város, amelyben biztonságosan él.
- Ha olyat él át valaki, amit ésszel alig lehet felfogni, s elmagyarázni, hogyan győzze le a félelmét?
- Mindenképpen megbeszélés tárgya, ami a legnehezebb minden időben, találni egy olyan megbízható egyént, aki előtt bátran feltárhatja a valóságot.
- A bizalommal is lehet fejlődni, feltétel nélküli és elfogadáshoz vezet.
- Igen, drága Vilma, bizalommal indul az életünk és bátorsággal zárul.
2016. április 18.