Kohut Katalin: Az érintés csodája (Szonett)
Fodrozódó tenger - ezüst hullámok,
Fa és Bi a két delfin játéka hív,
boldogságom soha nem volt ilyen hív,
szemeimben békesség, letűnt álmok.
Ősara Bi szüli kicsinyét, s várok,
míg meghajlik előtte minden torz ív,
Fa farkával int, örül a delfin-szív,
nézésétől felélednek a korok.
Letűnt idők tanúi ők,ős-erők,
ember-barátok,s nem takarják redők,
csodálatos az, mint szememmel látok:
Fa és Bi körbeúszkálja kis-delfint,
farkuk minden pillanatban megérint,
szeretet-csodát látva elámulok.