Mint holt tenger szökőárjai,
elleptek és megleptek a tiszta dallamok.
Lelkem nemesült, borzongott a kéj,
férjem karjaiba gondoltam magam.
Fény-eső áztatta szerelmes arcunkat,
élethajónk ringatózott az élet-tengeren,
kékségében az Idő örökre feloldozott,
nászindulót zengett a hangverseny terem.
Vitorlánkat reptette a hegedűszólam,
zongora hangja könnycsepp lett pillánkon,
fuvola búgott,morajlott víz-mélység,
azt hittem, a mindenséget meglelem.
Véget nem ért a szerelmi mámor,
míg múlt, s jövő titka tárult, szorította két kezem,
testem lüktetett a földre szállt boldogságtól,
tudtam jól, éreztem, mellette a helyem.
Titkos asszony szobámban kettőnk nevét
kottázta a varázs-zene üzenet,
a hangjegyekkel eljegyeztük az egész világot,
áradt öröm-muzsikával a szeretet.
2015. január 26.
Giovanni Marradi Yust For You 2. zenéjére
https://www.youtube.com/watch?v=gH77lBPsaNk