Igazságom tűfokon is áthalad,
hiába űzi rafinált hazugság.
Túl késő, most még miatta élhetek,
JÁTÉK-nak vége lesz, jő a szabadság.
A borzalmat így nevezni, érthetetlen,
csilingelő hangom mért sértette őket?
Inger volt minden: tisztaság és szépség,
kukacos pöcegödörbe így vetett.
Terpeszben ágaskodik a jövőkép;
elfeledni mindent majd hogyan lehet?
Borzalmakat kitörölni elméből -
a tort ülők tömege csak kinevet.
Jöjj el napfény, jöjj drága szabadítóm,
add vissza életem, egészségemet!
Emberként élnék, szeretnék szabadon,
vigyél el innen, add vissza szívemet!
2014. augusztus 12.